Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)

89 telt ingatlanok az életben lévő B. Tódor tulajdonai, melyre nézve ő az osztályt leszármazói között nem tette meg: kétségtelen, hogy sem élők közötti osztály nem tétetett, sem örökhagyó s igy hagyaték sem létezik, minélfogva jelen alaptalan jogczimén indított keresetet vissza kellett utasitani. A budapesti kir. ítélőtábla 1876. évi márczius 6-án 60857/875. sz. alatt hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta ; következő indokoknál fogva: Jóllehet alperesek nem vonták kétségbe, hogy a per tárgyát képező ingatlanok, felpereseknek életben lévő közös atyjától B. Tódortól származnak, mind a mellett az elsőbiróság ítéletét helyben kellett hagyni: mert felperesek a keresetbe vett ingatlanok miségét és mennyiségét elő nem terjesztették, sem a per tárgyát képező ingatlanokra vonatkozó telekjegyzőkönyvnek hiteles másolatát fel nem mutatták, következőleg az itélőbiróság nincs oly helyzetben, hogy a kereseti kérelem iránt alapos és végrehajtható Ítéletet hozhasson. De elvontan ezen hiányoktól, felperesek keresetükkel elutasitandók voltak azért is, mert azon kereseti állításuk valódisága, hogy az életben lévő közös atya gyermekei között a kérdéses ingatlanokat egyenlő részben megosztotta, illetőleg gyermekeire átruházta volna, a keresethez mellékelt C. alatti nyilatkozatból ki nem tűnik, sőt saját kérelmük folytán tanuképen kihallgatott édesatyjuknak vallomása által meg is czáfoltatott, következőleg felperesek keresetük alapját képező állításukat be nem bizonyítván, keresetükkel helyesen utasíttattak el. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék pedig következő Ítéletet hozott: A budapesti kir. ítélő táblának fentebbi keletű és számú ítélete indokolásán felül még azért is helybenhagyatik, mert felperesek édesatyjuk B. Tódor ingatlanából egy állítólag megtörtént osztály alapján kérnek 2/4 részt megítéltetni, azonban ezen a kereset tárgyát képező s a federi 195. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlan, saját előadásuk szerint nem édesatyjuk, hanem B. Gavrilla nevére van telek'< önyvezve ; minthogy pedig sem a még életben lévő B. Tódor mint állítólagos tulajdonos, sem felperesek mint jogutódjai a telekkönyv kiigazgatását mindaddig nem szorgalmazták, ily helyzetben a jelenleg harmadik személy nevén álló ingatlan B. Tódor utáni jogon való megosztásra irányzott osztálykeresettel helyesen lettek elutasítva.