Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

44 telekkönyvi hibás felvétel kiigazítását néhai Sz. József nevében attól leszármazó örökösök annak a javára kérelmezni jogosultak, ós épen mivel hogy ennek nevére kéretik a telekkönyv kiigazítása, annak, hogy hagyatéka nevében ügygondnok idéztessék, értelme nincs ; tekintve továbbá, hogy a kiigazítás iránt folyamatba tett perekben a keresetileg igényelt ingatlanokra nézve a helyszíneléskor már létezett tulajdonjog bebizonyítása helyt foghat; tekintve végre, hogy a jobbágyok az általuk birt ingatlanokra nézve átalában, külö­nösen a fiágban kimúlt jobbágy után maradt leányok örökösödési joggal az 1840. évi t. cz. hatályba lépte előtt nem birtak, és igy V. Jánosnak 1818. évben történt halálakor V. Éva, férjezett Sz. Józsefné a kérdéses úrbéri telekben nem örökösödhetett, miután felperesek a volt földesuraság által illetőségi köréhez tartozó ténykörülmények iránt kiállított valódiságára nézve kifogás alá nem vett ós igy teljesen bizonyító H. alatti okirattal törvényszerüleg igazoltatik, hogy a kér­déses telek tekintetében a fel- ós alperes felek édes atyjuk, néhai Sz. József mint telkes jobbágy az urasági lajstromokba bevezettetett; miután végre maguk az alperesek is elismerték, hogy Sz. József édes atyjuk 1818. esztendőtől fogva folytonosan, tehát az úrbéri szolgálmányokat megszüntető 1848. évi törvények idejében is, vala­mint az eszközölt helyszíneléskor és annak utána egész halála nap­jáig, vagyis 1860. évig, a kérdéses úrbéri telek birtokában volt, a per során kihallgatott tanúvallomások mellőzésével, kiknek vallo­mása nem valamely tény, hanem bizonyítékul nem szolgálható birtok­lási igazolásra vonatkozik, kellett az elsőbiróság ítéletének megvál­toztatásával, felperesek kérelmének helyt adni és a peredi 316. sz. tjkönyv kért kiigazítását elrendelni. Nem állhatván ellen a kért kiigazításnak azon alperesi kifogás sem, hogy felperesek állítólag ezúttal örökösödési joguk elérését czélozzák, mert a kiigazítás nem az örökösök, hanem 1860. évben elhalt Sz. József közös apa hagyatéka nevére kéretvén és rendeltet­vén el, alperesek e tekintetben netaláni kifogásaikat a hagyatéki eljárásnál, hol az örökségi arány is megállapítandó lesz, érvénye­síthetik. Alpereseknek további felebbezésére a magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék 1875. évi október 18-án 7543. szám a. következő ítéletet hozott: Mindkét alsóbirósági itélet megváltoztatásával felperesek kiiga­zítási keresetükkel elutasittatnak; a perköltségek kölcsönös megszün­tetésére nézve a budapesti kir. ítélőtáblának ítélete helybenhagyatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom