Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)
22 alperes tartozott volna kimutatni, hogy S.-A.-Ujhelyben ügynöksége nincsen és az érintett tüzkáreset felperes által be nem jelentetett : ennélfogva a bebizonyított kár mennyiségére nézve a p. t. rendt. 237. §-a értelmében felperesnek a becslő esküt megitólni, alperes marasztalását annak le- vagy lenemtételétől feltételezni s ily értelemben az eljáró törvényszék Ítéletét megváltoztatni kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő Ítéletet hozott: a budapesti kir. itélő táblának fentebbi keletű és számú ítélete helybenhagyatik felhívott indokaiból s különösen azért, mert bárha az alperes intézet biztosítási kötvény feltételei 20. § 2-ik szakában az mondatik is, hogy a biztosítási feltételek által a félre háramló kötelezettségeknek bárminemű megsértése, avagy csalárd kijátszása a biztosítás hatályát megszünteti, ezen § egész tartalma szövegét s a biztosítási ügylet jogi természetét s általános szabályait figyelembe véve, kétségtelen, hogy ilyetén szerződóst megszüntető joghatályt csak roszhiszemü megsértése a biztosításra háramlott kötelezettségeknek, vagy a biztosítási intézet jogait lényegesen érdeklő kötelezettség megsértése vonhat maga után, Ennélfogva bárha a 10. §-ban az előleges kárbejelentésen kivül magához az intézethez 3 nap alatt küldendő részletes kárjegyzók is szabatik elő, s bár felperes az előleges kárbejelentést az ügynökségnél annak idejében megtette, az utóbb emiitett kárjegyzéknek a peres intézethez beküldését elmulasztotta ; miután egyáltalán semmi adat arra nézve, hogy ezen mulasztás roszhiszemünek vagy az intézet jogait lényegesen sértőnek tekintessék fenn nem forog, ellenben a 10. § nem eléggé világos szövegezése felperest könnyen vezethette azon tévedésbe, hogy kötelezettségének már az előleges kárbejelentéssel eleget tett, magának azon mulasztásnak, hogy a kárjegyzék az intézethez be nem küldetett, oly joghatályt tulajdonítani nem lehet, hogy e miatt a biztosítási szerződós végkép megszűntnek tekintessék, mintha az meg sem köttetett volna.
