Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

30 miségi panaszszal élvén, felhozza, hogy azon kérdés eldöntésére: vájjon a jelen esetben jogorvoslatnak van-e helye csak a semmitőszék levén hivatva, panaszlónak seramiségi panasza visszautasítható nem volt, egyébiránt a végzésben emiitett abbeli indok nem áll, mintha kereskedelmi perekben a birói illetőséget megállapító végzés ellen semmiségi panasznak helye nem lenne, miután a kereskedelmi peres ügyekben is az azokban követendő eljárást szabályozó 1875. decz. 31 -ki igazs. m. rendelet 1-ső §-a szerint az ebben foglalt eltérésekkel az 1868. évi 54. törv. ez. szolgál általában és egészben irányadóul, ha az illetékesség kérdésében előleges és külön jogorvoslatnak helye nem lenne, ugy az illetékességi kérdésnek vitatása az ügy érdemleges tárgyalásától és mindkettőnek eldöntése bizonynyal el nem különitett volna, az érvényesített semmiségi panasz elsőbiróságilag sem hivatalból, sem pedig a megpanaszolt végzésben felhozott indokoknál fogva visszautasítható nem volt. A m. kir. Curia mint semmitőszék a fennebbi keltű és számú mindkét elsöbirósági végzést megsemmisítette, s a jelen keresetet a kereskedelmi bíróság hatáskörébe nem tartozónak mondotta ki. — okok: a keresked. törvényt életbeléptető igazságügyminiszteri rendelet 11. §-a a ptrtás 98. §-a második bekezdésével lényegileg megegyező rendelkezést tartalmaz, s az utóbbitól csak annyiban tér el, mennyiben az érdemleges tárgyalásra kitűzendő határidő tartalmát rövidebbre szabja meg. Ebből szükségképpen következik ; miként azon törvénytételek megegyező tartalma különböző értelmezés alá nem eshetik, s hogy azért azon szabály, melyet a ptrtás az illetőséget megállapító végzés felebbvitelére nézve 99. §-ban megállapít, a rendes eljárás szerint tárgyalt kereskedelmi perekre is kiterjed. A ptrdtás most idézett §-a azonban a rendes eljárású perekben az illetőség kérdésében hozott végzés ellen külön semmiségi panasz alkalmazhatását azon esetre is megengedi, ha az illetőség elleni kifogás elvettetett is, miből ismét okszerüleg az következik: hogy ugy a ptrndtás 98. §-a mint a miniszteri rendelet 11. §-a értelmében kitűzendő érdemlege? tárgyalási határidő csak akkor számittathatik az illetőséget megállapító végzés keltétől, midőn az ellen semmiségi panasz nem emeltetett; ellenkező esetben azonban ugyanazt, a semmitőszéki határozat kézbesítését rendelő végzésben újonnan kitűzni kell. Ehezképest az első folyamodásu bíróság az illetékességi vég-