Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

1*9 egyik felet a dolog állagának tulajdonjoga, a másikat annak haszonvétele illeti meg, tehát a tulajdonjog megosztása két tulajdonos között csakis egész birtoktestre, de nem a birtok egyes részeire foglalhat helyt, s ennélfogva a felülépitményeknek kérelmezők által kért kitüntetése átalában nem, jelen esetben pedig annál kevésbé foglalhat helyt, mert a birtok jelzálogos bejegyzésekkel lévén terhelve, a hitelezők meghallgatása nélkül a birtok legkisebb részének elvonása sem foglalhat helyt, s igy a felülépitmények czélba vett kitüntetése annál kevésbé rendelhető el, mert azok által az ingatlan vagyon értékében a dolog természetéből kifolyólag fogyatkozást fogna szenvedni. E végzés ellen Gy. László és társai felfolyamodván, a m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék következő végzést hozott: Habár a felülépitmények tulajdonjogának külön kitüntetését a telekkönyvi helyszinelési rendeletek megengedik, azonban miután kérvényezők azon kitüntetése nem az ezen rendeletekben megengedett s a másodbiróság végzésében kijelölt módon kérték eszközöltetni, a telekkönyvi rendelet 55. §. b) pontja értelmében pedig a közös tulajdonosok járandóságai csak az egészhezi arányban kifejezett részekként jegyezhetők be, ós igy a közös birtokon emelt egyes épületeknek egyes tulajdonostárs tulajdonául való kitüntetése nyilván a telekkönyvi rendelet fentebbi rendeletébe ütközik, de különben is kérvényezők közös tulajdoni járandósága már a lefolyt igényperekben fele részben meg lőn állapítva. A pesti kir. ítélőtáblának fentebbi keletű és számú végzése ezen és az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. 50. Kérvény alakjában történt jelzálog-átkeblezés iránti bejelentvény folytán tartott tárgyalásnak csakis az egyesség megkísértése képezheti tárgyát, s ha a felek között vitapontok keletkeznek, a bejelentő fél keresetének bizonyos záros határidő alatt leendő beadására oly hozzáadással utasítandó, hogy a kereset beadásának elmulasztása esetében a bejeleutvény feljegyzése ki fog törültetni. (1873. január 28-án 458. sz. alatt.) S. Istvánnak P. Mihály ellen jelzálog átkeblezés iránt kérvény utján bejelentvónyt adván be, az erre nézve megtartott tárgyalás után az elsőbiróság a zálogjogot 2427 pírt s annak 1864. novemb. 24-től járó kamataira nézve a romhányi 558., 610. és 611. számú