Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

85 37. Ha valamely szerződés szövegében emiitett több kötelezett fél közül azok egyike a szerződést alá nem irta, a jogosított a szerződésileg kötelezett egész összeget a szerződést aláirt kötelezettektől van követelni jogosítva a nélkül, hogy a szerződést alá nem író felet is a reá eső hányad megfizetésére előbb szorítani, s igy arról, hogy meg kíván-e a szerződés szövege szerint látszó kötelezettségének felelni vagy sem ? meggyőződést szerezni köteles lenne. (1875. október 27-ón 8182. sz. a.) Özv. M. Károlyné és B. Bálint felpereseknek L. Mór ellen 5600 frt s járulékai iránti rendes perében az elsőbiróság felpereseket keresetükkel elutasította. A budapesti kir. itélő tábla 1875. évi június 23-án 2 6804. sz. alatt hozott ítéletével: az elsőbiróság ítéletét részben megváltoztatta s alperest 2800 frt tőke s ennek 1872. évi augusztus 24-től számítandó 6°/0 kamatainak megfizetésére kötelezte; mert a keresetlevélhez C. alatt csatolt szerződés első pontja szerint a felperesek által engedményezett bérletért a bérleti összeg 1871. évi Szent Mihálytól kezdje 2400 frtban és 340 aranyban lett megállapítva, tekintve azonban, hogy a nagy szent jánosi puszta után felperesek 1871. Szent Mihálytól 1872. évi Szent Mihályig 9000 frtot és 100 aranyat tartoztak fizetni, és igy mert a kisszentjánosi pusztáért évenként 9000 frt ós 100 arany fizettetett, 1871. évi Szent Mihálytól 1872. évi Szent Mihályig csak 18400 frt és 200 drb arany bérleti összeg lett kifizetve, a tettleg fizetett és fizetni kötelezett összeg közötti különbözet épen a kereseti összeget állítja elő. A dolog ily állásában, tekintve, miszerint alperes azt, hogy a kérdéses évben a tulajdonosnak a nagy- és kisszentjánosi pusztákért a felperesek által állított összegnél több fizettetett volna, avagy hogy a tulajdonos ezen időre többet követelni jogosítva lenne, nem is állította, a bérlők fizetési kötelezettsége pedig bizonyítva van, ezen különbözet követelésére egyedül felperesek tekinthetők jogosultaknak, mert a szerződésnek azon hiánya, hogy a kötelezett ós a tulajdonos részére tettleg fizetett bérleti összeg közötti különbözet ki részére történendő fizetése iránt intézkedés nem tétetett, okszerű következtetés által pótolható, mert a bérlök által fizetendő s más által nem követelt összeg csakis a másik szerződő felet — felpereseket — illetheti. Ezen oknál fogva tekintve, hogy a C. alatti bérleti szerződésen alperesen kívül még A. Mór mint bérlőtárs van felvéve, annálfogva