Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

86 alperest, mivel egyetemleges kötelezettség lekötve nincsen, a bérleti szerződésből folyó kötelezettségek csak felerészben terhelik, s mert azon körülmény, hogy a felperesek által bérlőnek elfogadott A. Mór a szerződést alá nem irta, az azt aláiró alperes hátrányára nem szolgálhat, s alperest a kereseti összeg felének megfizetésében marasztalni, ezen összegen felőli keresetével azonban felperest elutasítani kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék azonban mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatásával alperest az egész kereseti 5600 frt követelés s annak 1872. augusztus 29-től járó kamatainak megfizetésében elmarasztalta; mert felperes a nagyjánosi pusztát 1872. évi október l-ig az előbbi 9400 frt és 100 darab arany bór mellett bírhatván, miután a bérlet átvevő a szerződés első pontjában a magasabb haszonbér fizetésére felperesek irányában, már 1871 évi Szent Miháiytól kezdve köteleztetett, az 5600 frt különbözetet jogosan követelhetik, és azon körülmény, hogy átvevő állítása szerint az urasággal kötött 14 ós 15 alatti szerződésekben már 1872 évre magasabb bérfizetésére kötelezte magát, s már ezen évre a magasabb bért fizette, felperesek fentebbi jogos követelését sehogy sem érintheti, mivel alperes azt, hogy a felperesek ezen magasabb bérnek már 1872. évre való elvállalásához hozzájárultak volna, nem bizonyította.Nem szüntetheti meg a C. szerződés érvényét azon körülmény sem, hogy átvevő az urasággal önállólag szerződött, mert felperesek a D. alatti kérvény beadása, s a bérlemény valóságos átadása által szerződési kötelezettségüknek eleget nem tettek; úgyszintén a C. szerződés második pontja sem mentheti fel alperest az első pontban elvállalt kötelezettség alól, mert egyik lekötelezés a másikat ki nem zárja. Alperes az egész kereseti összegben marasztaltatott el, mert habára C alatti okmány szövegében A. Mór is mint átvevő említtetik, kötelezettnek felperesek irányában csak alperes tekinthető, mivel az okiratot ő mint kötelezett egyedül írta alá, s sem az okmány szövegében, sem az aláírásnál ezen kötelezettséget megszorító fenntartást nem tévén, alperes ugy tekintendő, hogy az okmányban foglalt kötelezettségek teljesítését felperesek irányában egészben maga vállalta el.