Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

8-t részére kedvező sikere esetére sem lehetne, a kereseti kérelemnek helyt adni, ennélfogva ezen bizonyításnak mellőztével felperest alap­talan keresetével feltétlenül elutasítani kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék pedig mindkét alsóbb bíróság ítéletét megváltoztatta, s azon esetre, ha felperes leteszi a főes­küt arra: miszerint felperesnek nem tett Ígéretet, hogy azon esetre, ha S. Istvántól a keresetlevélhez csatolt B. alatti nyilatkozatot kiesz­közli, őt, 1871. évi deczember 20-án felperes ós S. István által közö­sen kiállított kötelezvényben foglalt 5000 frt fizetése s igy egyetem­leges kötelezettsége alól felmentendi, felperest keresetével elutasította, ellenesetben vagyis a megítélt főeskü le nem tótele esetére azonban felperest a fennemlitett kötelezvényben foglalt 5000 frtnyi tartozás alól alperes irányában felmentette s kimondotta, hogy ezen esetben az tűrni tartozik, hogy a balassa-gyarmati 377. 225. és 984. számú telekjegyzökönyvekben foglalt fekvőségekre az ő javára eszközlött 5000 frtnyi zálogjogi bekeblezés kitöröltessék : mert habár általában áll is azon jogelv, hogy a kikötött egye­temleges fizetési kötelezettség mellett a főkötelezettség megszűnté­nek igazolása nélkül az egyik adós kérelmére sem a fizetés alóli fel­mentés bíróilag ki nem mondható, sem a nyilvánkönyvi jog törlése el nem rendelhető, de másrészről áll az is, hogy a követelésre jogo­sított félnek szabadságában áll a kötelezett félt egészben vagy rész­ben a fizetés terhe alól felmenteni, a fizetési kötelezettség alóli fel­mentés s annak folytán a telekkönyvi kitörlés iránti kötelem tehát meg nem tagadható akkor, ha az illető hitelező bizonyos feltétel tel­jesítésének esetére az egyik adósnak a kötelezettség alóli kibocsájtá­sát igéri, a másik egyetemleg kötelezett fél pedig a kikötött feltételbe szintén beleegyezik, s az, hogy a közös akaraton alapuló feltétel teljesedésbe ment, perrendszerüleg igazoltatik. Tekintve tehát, hogy a jelen perbeli kereset azon ígéretre van alapítva, miszerint B. Vilmos hitelező azon esetre, ha W. Sámuel a másik egyetemlegesen kötelezett adóstól t. i. S. Istvántól a kere­sethez mellékelt B. alatti nyilatkozatot kieszközli, őt az 1871. évi deczember 20-án általa és S. István által közösön kiállított köt­vényben foglalt 5000 frtnyi követelés fizetése alól felmenti, és tekintve hogy ezen igéret bizonyítása tekintetéből felperes részéről a válaszban kinált főesküt alperes viszonválaszban elfogadta, s ennél­fogva más bizonyíték hiányában a döntő körülményre nézve kínált s elfogadott főeskü alperesnek volt megítélendő, s ennek le vagy le nem tételétől a per kimenetele függővé teendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom