Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

79 visszafizetésében s mint késedelmes fizetőt a kereset beadása napjától számítandó kamatokban elmarasztalni, s az elsöbiróság Ítéletét ehhez képest megváltoztatni kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következőleg itélt: mindkét alsóbb bíróság Ítéletének megváltoztatásával alperes a felperes által követelésbe vett 283 frtból köteles felperesnek 20 frtot, ennek 1861. évi járó 6<>/o kamatát 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt megfizetni, ellenben felperes az 1861. évi febr. 10-én kelt nyugta szerint alperesnek gyapjúra adott 100 frt, illetve, ebből még követelt 13 frt követelésével feltótlenül elutasittatik, és végre alperes a felperes által követelt 300 frt illetve az állítólag visszakapott 50 frt levonásával 250 frtból álló tartozási összeg fizetésének terhe alól felmentetik, de csak azon esetekre, ha alperes a néki kinált és elfogadott tagadó főesküt leteszi arra, miszerint felperestől az ez által néki állítólag gyapjúra előlegként adott 300 frtot meg nem kapta, ebből 50 frtot vissza nem fizetett s így nékie 250 frttal nem tartozik. Indokok: alperes a felperes által 2'/. alatti nyugta szerint túróra előlegként adott 20 frt tőkének s kamatainak megfizetésében feltétlenül marasztalandó volt, mert alperes ez összeg feltételét, és a felperesnek kiszolgáltatott, de ezáltal visszaküldött túrónak visszavételét tagadásba nem vette, azon védekezése pedig, hogy miután felperes a túrót minden alapos ok nélkül küldötte vissza, ez által annak a kifizetett 20 frt visszaköveteltetésóhez való joga elenyészett, tekintetbe véve, hogy alperes azt feltétel nélkül visszafogadta, ós magának megtartotta, sem pedig bírói kézhez le nem tette, figyelembe nem vehető. Felperes a "/'. alatti nyugta szerint alperesnek lefizetett 100 frtból még állítólag hátralevő 13 frt követelésével feltótlenül azon okból volt elutasítandó, mert felperes azt, hogy a 100 frt levonása fejében kapott 87 €í gyapjúnak árára nézve alperessel abban egyezett meg, hogy azon gyapjú fontja 1 frtba számíttatik, illetve hogy azon gyapjúnak fontja 1 frtnál többet nem ért, mivel sem bizonyíthatta ; végre alperes a felperes által néki lefizetettnek állított 300 frtból az állítólag visszakapott 50 frtnak leszámítása mellett még követelésbe vett 250 frt tartozásnak fizetése terhétől az általa leteendő főeskü letétele esetében felmentendő volt; mert eltekintve attól, hogy felperes által ezen összeg lefizetésére nézve kinált főesküt alperes elfő-