Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

48 akkor leendett, ha erre nézve időközben szerzett birtoklási vagy szolgalmi jogait igazolandja, ezt pedig alperes nem igazolván, a felperesi tagbirtokon igényelt s minden érvényes jogczím nélkül gyakorlott út használatának további élvezetétől bíróilag annál is inkább eltiltandó volt, mert az A. alatt csatolt szerződés, melyre alperes a peressé vált út használatának vélelmét fekteti, alperes javára felperes tagbirtokán keresztül sem általánosságban, sem részletében út használatának kérdését nem tárgyalja, tehát alperes saját javára ilyen jogot szerződésszerüleg nem követelhet. A budapesti kir. ítélőtábla 1875. évi február 17-én 58419. sz. alatt kelt ítéletével, az elsöbiróság ítéletét megváltoztatta és felperest keresetével elutasította. Felperes saját előadása szerint azon birtokrészietet, melyhez a kérdéses út vezet, saját birtoktestéből kihasítva alperesnek eladta. A szakértők közbenjöttével eszközlött bírói szemle ós a felvett vázrajz kiderítette, miszerint a kérdéses düllö-út akkor, midőn az eladás történt, már létezett; kiderítette azon körülményt is, hogy a megvett birtokrészlethez a nagy-megyeri határon, melyben az fekszik, más út nem vezet. E tényálláshoz képest, jóllehet az 1. sz. alatti szerződósben nyiltan ki nem köttetett, hogy felperes alperesnek a düllő-út használatát megengedni tartozzék, a feltétel mindazonáltal a jelen esetben a viszteher melletti szerződés természetéből önkényt folyik. Mert a megvett birtok értéke annak szabad, korlátlan használhatásában fekszik, s felperes a tulajdonnal azt ruházta át alperesre. Felperes azon érvelése, hogy alperes Thuri-Szakálosról Izsápon keresztül eljuthat a nagy-megyeri határban fekvő móricz-alji birtokára, figyelembe annálfogva nem vétethetik, mert a megvett földrészlet a nagy-megyeri határban külön telekkönyvi testet képez, s mint ilyen jöhet csak tekintetbe, és alperesnek mint nagy-megyeri birtokosnak joga van követelni, hogy felperes neki azon birtokhoz, melynek tulajdonát s igy a használat jogát is átruházta, annak használhatása végett utat engedjen. Mindezeknél fogva alperest nem lehetett az általa eddig is élvezett út használatától eltiltani; és igy felperest az elsöbiróság ítéletének megváltoztatásával keresetével elutasítani kellett. A magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék azonban a budapesti kir. tábla Ítéletének megváltoztatásával az elsöbiróság Ítéletét hagyta helyben, indokain felül különösen azért; mert alperes azon követelésében, hogy felperes birtokán a peressé vált szekér-utat