Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)
17 perében az elsőbiróság alpereseket felperesnek a kereseti ingatlanokra vonatkozó tulajdonjogának elismerésére s abból felperest illető résznek birtokába bocsájtására kötelezte. A pesti kir. ítélőtábla 1874. évi november hó 4. napján 38414. sz. alatt bozott Ítéletével az eljáró kir. törvényszók Ítéletét II. és III. rendű alperesekre nézve oly részbeni változtatással hagyta helyben, hogy felperes azon kereseti kérelmével, melynél fogva a szászkeveszi 6. számú telekjegyzőkönyvben foglalt 3/8 úrbéri telket képező ingatlanság, valamint a csáktornyai 1801. sz. tjkönyvben foglalt részbirtokhoz való tulajdonjogának első rendű alperest is köteleztetni kívánta — elutasitattatik: mert alperes kétségbe nem vonta, hogy szászkeveszi 5. számú telekjkönyvben foglalt R/4 telekhez tartozó egész legelő s erdőilletményt ő birtokolja; továbbá mert a valódiságára kétségbe nem vont B) alatti osztálylevél szerint ezen alperesre csak a szászkeveszi 5. számú tjkönyvben felvett ingatlanságok jutván, a 4 testvérre határozatlan arányban telekköny vezett egész 3/4 úrbéri telekhez tartozó és külön telekjkönyvben foglalt legelő s erdőilletményekről emiitett osztálylevél nem intézkedvén, említett alperesnek legelő- és erdőrészre a reá jutott birtok arányán felül jogczime nincsen. A jelzett részben azonban az elsőbirósági Ítélet megváltoztatandó s felperes az ítéletben körülirt kórelmével elsőrendű alperes irányában elutasítandó volt, mert tekintettel a jogerejére nézve nem kifogásolt B) alatti osztálylevélre, felperes a kérdéses ingatlanságok tekintetében ezen alperessel jogviszonyban nem áll. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a kir. tábla ítéletét a felperes által felebbezett pontjában megváltoztatta, és ezen irányban — tekintettel arra, hogy felperes mint a telekkönyvben határozatlan arányban álló tulajdonos tulajdonjoga arányának megállapítását elsőrendű alperes mint nyilvánkönyvi tulajdonos ellen is jogosítva van kérni, tekintettel továbbá arra, hogy elsőrendű alperes a kérdéses ingatlannak felperes nevére átíratás ellen a per során kifogást nem tett — az elsőbiróság ítéletét hagyta helyben. Döntvénytár XIV. b
