Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

12 nékik a kérdéses kárról közvetlen tudomásuk nincsen; egyéb bizonyítékot pedig felperes a mondott körülményre nézve nem nyújtott. Ily körülmények között felperes alperesek ellen a szenvedett kár megtérítésére nézve kereseti joggal nem bír. A m, kir. Curia mint legfőbb ítélőszék azonban a kir. tábla ítéletét megváltoztatta s az első bíróság ítéletét hagyta helyben: mert T. Iván és Szavalyed tanuk határozott vallomást tesznek arra nézve, hogy a kár felperes magáncsőszeinek eltávolítása után tétetett, az ezen határozott vallomást megelőző más körülményekre vonatkozó határozatlan vallomások az ide vonatkozó határozott vallomásokat meg nem gyengítik, mert a kár miségére ós mennyiségére vonatkozó határozatlan vallomásuk ki nem zárja azt, hogy a történt kár idejére nézve határozott tudomással bírjanak; s ennélfogva ezen két tanú vallomásaival be van bizonyítva, hogy a kereseti kár a magáncsőszök eltávolítása után történt, és ennélfogva alperesek ezen ós az első bírósági ítéletben felhozott indokoknál fogva elmarasztalandók voltak. 109. A kézi zálog gyanánt zálogba adott idegen, tehát nem a zálogbaadó tulajdonát képező dolgot a zálogbavevö, ha jóhiszeműsége beigazoltatik, a magát igazoló tulajdonosnak csak a reá adott zálogos összeg megtérítése mellett tartozik kiadni. (1875. márczius 3-án 1199. sz. alatt.) K. Hermán felperesnek a felső magyarországi zálogkölcsönintézet mint alperes ellen egy drb 500 frt betétről szóló takarókpénztári könyvecskének tulajdonkénti megítélése és kiadatása iránt indított perében az első bíróság, alperest felperesnek a keresetbe vett könyvecskére vonatkozó tulajdonjogának elismerésére s ugy annak felperes részére leendő kiadatására kötelezte. A pesti kir. itólő tábla pedig 1874. évi október 8-án 34483. sz. alatt következő Ítéleteket hozott: tekintve, hogy az alapszabályok csak a társulatot és csak a jogviszonyba lépőt kötelezik, és igy azon körülmény, hogy a társulat a zálogkölcsönt jóhiszemüleg engedélyezte, felperest, mint ki az alperesi társulattal üzleti összeköttetésbe nem lépett, tulajdonjogának érvényesítésében nem korlátozhatja; a tulajdonjog kifolyásaként pedig az elsajátitott könyvecskének visszakövetelése is tartozik: az első bíróság ítélete ezen és az abban felhozott indokoknál fogva helyben hagyatik.