Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

5 A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő ítéletet hozott: tekintve, hogy sommás visszahelyezési pereknél a háboritást megelőző békés birtoklás egy évi időtartamának kimutatása, a törvény szelleméből kifolyólag nem kívántatik ott, hol mint jelen esetben a birtok alperes félnek felperes fél által lett átadva, hol tehát alperesnek ezen saját ténye a felperesi birtoklás teljes bizonyítékául szolgál, tekintve más részről, hogy alperes jelen perből is megtetszőleg felperesek birtokáról távozni nem akar, és hogy ezen cselekménye külső erőszak alkalmazása nélkül is felperes birtokának sommás visszahelyezési perrel orvosolható háboritását képezi a kir. táblának fentebbi Ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. 104. midőn a telekkönyvi tulajdonos ellen indított perben az alperesként beidézett tulajdonos a nélkül, hogy ellenében a telekkönyv kiigazítása vagy a tulajdonjog megítélése kéretnék, esupán arra kéretik köteleztetni, hogy felperest az ingatlan tényleges birtokába bocsássa, e kérelemnek még azon esetben sem adható hely, ha felperes a tulajdonjogra szerzett ezimét beigazolja; mert a tényleges birtok a telekkönyvi tulajdonost illetvén, annak ellenében a pusztán bíró fél javára a birtok megítélése a nélkül, hogy az eziránti kereset a tulajdonjog megítélése iránti kérelemmel köttetnék össze — helyt nem foglalhat. (1875. márczius 23-án 1920. sz. a.) P. György felperesnek Sz. Alexa alperes ellen ingatlan birtok kiadása iránt indított perében az elsőbiróság alperest a kereseti birtoknak felperes részére leendő kiadására kötelezte. A pesti kir. ítélőtábla azonban 1874. évi október hó 5. napján 34856. sz. alatt hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta és felperest keresetével elutasította ; mert felperes kereseti kérelme csakis arra irányul, hogy alperes a kereseti ingatlan birtok kiadására köteleztessék, minthogy azonban e birtok alperes nevére van telekkönyvezve, s így annak tulajdonosául az tekintendő, a tényleges birtok pedig annak tulajdonosát illeti, felperesnek előbb alperes tulajdonjogát kellett volna megdönteni, illetőleg a tulajdonjognak részére leendő megítélését kérni, hogy annak folytán a birtok mint a tulajdonjog járuléka is megítéltethessék részére. Felperes azonban ennek érvényesítése végett, sem a telekkönyv kiigazítását nem eszközölte, sem e perben előterjesztett kereseti kérelmét a tulajdonjog megítélésére nem irányozván, a telekkönyvi