Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

6 tulajdonossal szemben javára a tényleges birtok azon esetben sem lett volna megítélhető, ha a tulajdonjoghoz való czimét kétségtelenül beigazolnia sikerült volna is. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a kir. tábla ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. 105. 1. Az örökösök együtt lévén, az örökhagyó képviselői, és jogának s kötelezettségeinek örökösei az elbirtoklás jogkedvezményét egymás irányában nem érvényesíthetik. 2. Az 1840. évi VÜL törv. czikk hatályba lépte előtt férjhez ment leány kiházasitása. az akkori törvényes gyakorlat szerint az ingóságokból járó osztályrészének kiadása által történvén, a jogi vélelem a mellett harezol, hogy az ezen időben kiházasitott nő az ingóságokból járó osztályrészét megkapta. Oly esetben tehát, midőn ily nő — a illetve annak örökösei — az idézett 1840. évi törvény életbelépte után elhalt szüleik hagyatékából s különösen az ingóságokból is örökreszt követelnek, azt, hogy az ingóságokból kiházasitása alkalmával nem lett kielégítve, ö tartozik bizonyítani. 3. Az örökösöknek örökösödési joguk folyamányaként megítélt tulajdonjogánál fogva az örökösödési keresetben a vagyonközösség megszüntetését s ennek eszközlése végett a hagyatéki javak bírói árverés útján leendő felosztását is kéi ni jogukban állván, az, ha a vagyonközösség megszüntetésének e módja ellen az ellenfél elfogadható kifogást nem hoz fel — elrendelendő. (1875. márczius 24-én 15528. sz. alatt.) B. Gergely és József felpereseknek, Cs. József és társai ellen örökösödés iránt indított perében az első bíróság: felpereseknek néhai Cs. János után maradt vagyon 2/fi részéhez törvényes örökösödési jogát elismerte, s az ingatlanra a tulajdonjognak felperesek részére ily arányban való bekebelezését elrendelte, s egyúttal alpereseket arra is kötelezte, hogy az ingóságok 214 frt 64 krt tevő becsértékének Vr, részét vagy 64 frt 872/3 krt a kereset megindításától járó kamataival együtt alperesnek kifizessék. Az ingatlanok tényleges kiadására irányzott keresetükkel azonban felpereseket elutasította. A pesti kir. ítélő tábla 1874. évi október 13-án 37877. sz. alatt hozott Ítéletével: az első bíróság Ítéletét, mennyiben felperesi öröklési jogát a hagyatéki javak 2/fl részére nézve megállapította s alpereseket a hagyatéki ingók becsértéke 2/6 részének, vagyis 64 frt s kamatainak megfizetésére kötelezte, helyben hagyta. Azon részében azonban, mely szerint felpereseket az ingatlanok kiadására irányzott keresetükkel is elutasitotta, megváltoztatta, s alpereseket annak eltü-