Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

31 semmitöszéknek azon körülményesen indokolt s alkalmas uton közzé tett számos határozataira, melyekben ki lett mondva: miként a fen­forgóval hasonló esetekben, midőn t. i. hivatalos eljárás közben a járásbiróság előtt egyesség jön létre, az átadási végzés meghozatala szintén azon járás, s nem a birtokbiróság illetőségéhez tartozó intéz­kedéseket csak a hagyaték bírósági tüzetes végzés alapján s ahoz képest eszközöltethetvén. Jelen esetben pedig a fenebbi általános szabálytól való eltérésre teljességgel nincs semmi ok, s mi sem áll annak útjában, hogy az örökhagyónak a kérdésbeni ingatlan tekintetében fenálló joga, az egyesség szerinti utódainak hasonlóképen a járásbiróság által besza­vatoltassék, s eként annak harmadik személyek irányábani perelhető­sége igazoltassák. A soproni kir. törvényszék az olyan végzés kiállítását sem maga számára, igénybe nem vette, sem a járásbíróságnak ahoz való jogosultságát kétségbe nem vonta, minélfogva azon két bíróság között illetőségi összeütközés esete ezen irányban sem létezik. Hogy végre a soproni kir. törvényszék, tekintve, miszerint a leltározott ingatlannak tekintetében felmerült kétségek egyességileg megoldást nyertek, azon ingatlan természetének vizsgálatába bocsát­kozni hivatva nem lehet, az ugyan kétséget nem szenved; de nem kevésbé kétségtelen az is, hogy a törvényszéknek azon mellesleges megjegyzése, mely e tekintetben 8112. számú végzésében foglaltatik, a járásbíróságot törvényszerű eljárásában, s különösen beszavatolási végzésének hozatalában semmikép sem gátolhatja, annál kevésbé tehát alkalmas birói illetőségi összeütközés alapjának megvetésére. 78. Tekintve, hogy a ptrs 459. §-a az árverési vevőnek ugy veszélyére, mint előnyére elrendelt árverés közzétételére nézve kifejezetten s egyedül a ptrs 434. §-ában körülirt feltételek megtartására utal; e szakasz pedig esak az árverési hirdetmény kifüggeszté­sét és hírlapi köröztetését rendeli: a jelzálogos hitelező kizárólag azon körülményt, hogy az ily árverés elrendelésé­ről külön nem értesíttetett, seminiségi okul nem érvényesítheti. (Teljes ülési meg­állapodás.) (1875. szeptember hó 22-én 15668. sz. a. hozott határozat.) Sz. Sándor vevő a vételárt a feltételek szerinti időben nem fizetvén, G. Sz. Jánosnak mint báró B. László csődtömege gondno­kának és G. Bertalannak kérelmére, kárára és veszélyére ujabb árverés tüzetett ki, a mely árverés 1875. augusztushó 23-án megtar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom