Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)
32 tatván az ellen Sz. Sándor és F. Károly jelzálogos hitelezők részéről semmiségi panasz adatott be, különösen mivel ezen ujabbi árverés kitűzéséről a jelzálogos hitelezők nem értesíttettek. A m. kir. Curia mint semmitőszék, mindkét semmiségi panaszt elvetette; mert az egybehangzólag a miatt emelt panasz, hogy a jelzálogos hitelezőknek az njabb árverést elrendelő végzés nem kózbesittetett, a ptrs. 459. §-ban alapját nem találja, minthogy e § szerint az ujabb árverésnél egyedül a 434. § szabályai tartandók meg, mely utóbbi § csak az árverési hirdetmény kifüggesztését ós hírlapi közzétételét rendeli. A miket azon felül Sz. Sándor hoz fel semmiségi panaszában, azok részint az ujabb árverést elrendelő végzés, részint az árverési tény ellen irányulnak; az árverési végzés ellen azonban panaszkodó külön semmiségi panaszszal élvén, és az, az e helyen a f. évi és hó 7-én 14668. sz. a. hozott határozattal elvettetvén: az árverési végzés ellen ujabban felhozott érvekre, még ha azok alaposak volnának is, tekintettel lenni többé nem lehet; de azok nem is alaposak, minthogy az ujabb árverés a ptrs. 459. § szerint csak az árverési vevő ellen rendeltethetik el. Az árverési tény ellen sem hoz föl panaszkodó oly körülményeket, a melyek az árverésnél felmerült alaki törvénysértés természetével bírnának; ugyanis: 1-ször a ptrs. 459. § szerint az ujabbi árverésen az árverésre kitett vagyon becsáron alul is eladathatván, ebből következik, hogy az ujabbi árverésnél aj; ingatlan azon esetben is eladathatik, ha csak egy vevő jelentkezett, s a becsárnál alacsonyabb ígéretet tett is : 2- szor a már egyszer kitűzött árverést a biróság hivatalból is köteles megtartani, az lehet, hogy az árverésnél a csődbíróság nevében megjelent megbízottak meghatalmazványokat s különösen a csődtömeg feleslegéhez jogosított báró B. örökösöktől nyert meghatalmazványaikat fel nem mutatták annál inkább közömbös körülmény, mivel az ujabbi árverés nemcsak a csődtömeg, hanem G. Bertalan kérelmére is rendeltetvén el, az utóbbi az árverésnél személyesen jelen volt; 3- szor ugyanezen oknál fogva szintén közömbös körülmény az, miszerint a csődválasztmány, habár D) szerint csak feltételesen és pedig oly föltétel alatt, a mely panaszkodó beismerése szerint sem következett be, az árverés elhalasztásába beleegyezett; minthogy az egyik árvereztető G. Bertalan a halasztásba nem egyezett bele ; végre 4-szerami G. Bertalan jogosultságát illeti, ő mint végrehajtás alá került fél kétségen kivül érdekelt fél, s mint ilyennek a
