Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

30 tek, és a határozatok kézbesítésénél, a ptrs 259. § és 262. §-ai szab­ványai figyelmen kívül hagyattak, — hivatalból észlelendő semmiségi esetet vél fenforogni, a ptrs. 304. §. alapján az iratokat felterjeszti. A m. kir. Curia mint semmitószék, a hivatalbóli megsemmi­sítésnek helyét nem találta; mert a ptrs. 304. §-ának alkalmazása feltételezi, hogy az ügy­iratok valamely szabályszerűen közbevetett perorvoslat folytán let­tek a másod vagy harmadbirósághoz felterjesztve, jelen esetben azonban az iratok egy szabályellenesen alkalmazott felebbezés foly­tán terjesztettek fel a harmadbirósághoz, mely felebbezés alapján, miután az avval megtámadott kir. táblai végzés a ptrs. 294. §-a szerint felebbezhetők közzé nem tartozik, az ügy egyáltalában felül­vizsgálat alá nem vehető. 77. A járásbíróság előtt folyamatban levő örökösödési ügyeknél hivatalos eljárás közben az érdekelt örökösök között előtte létrejött egyezség alapján a járásbíróság az átadási végzés meghozatalára illetékes. (1875. július hó 14-én 11094. sz. a. hozott határozat.) B. szül. N. Borbála hagyatéki ügyére vonatkozólag, a soproni kir. járásbíróság és a soproni kir. törvényszék közt állítólag felme­rült s a járásbíróság által felterjesztett illetőségi összeütközés elinté­zéséül, a kir. semmitószék kijelentendőnek találta: hogy jelen esetben bírói illetőségi összeütközés fen nem forog; mert a felek között létrejött s árvaszékileg jóváhagyott osztá­lyos egyesség telekkönyvi keresztülvitele ellen, a soproni kir. tör­vényszék részéről telekkönyvi s nem örökösödés eljárási akadály hozatott fel, — mennyiben a leltározott hagyatéki ingatlanra B. Ferencz tulajdonjogát, s ezzel kapcsolatosan kiskorú B. Rudolf javára a zálogjogot azért mondotta be nem kebeleztethetőknek, mivel azon ingatlan egy harmadik személy, s nem az örökhagyó nevére van telek­könyvileg felvéve. A törvényszéknek ezen kijelentése egy egészen önálló, minden más bíróság hivatalbóli felülvizsgálatától teljesen füg­getlen, következőleg oly végzést képez, mely ellen esetleg csak az érdeklett felek jogorvoslattal élhetnek, de mely a birói illetőségi össze­ütközés keretébe teljesen alaptalanul vonatott be. A járásbíróság 4924. sz. alatti végzésének illetve téves indokolásának további tar­talmát illetve, utaltatik a járásbíróság, bővebb fejtegetés helyett a

Next

/
Oldalképek
Tartalom