Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)
74 15S. fla a tanú a tanúállitó fél előadásával ellenkező, de annak javára szolgáló tényt állit, ennek vallomása per eldöntéséül figyelembe nem vehető. (1875. márczius 22-ón 2173. sz. alatt.) V. Mártonnak N. József és társai ellen egy vas tűzhely átadása vagy annak 25 frtot tevő árának megfizetése iránt indított sommás perében az elsőbiróság, elsőrendű alperest feltétlenül, harmadrendű alperest pedig a felperesnek megítélt póteskütől feltételezve a takaréktűzhely 25 frtnyi árának megfizetésében elmarasztalta, másodrendű alperest pedig a kereset alól felmentette. Ezen ítélet ellen harmadrendű alperes felebbezvén, a pesti kir. itélő tábla 1874. évi szeptember 7-én 23797- sz. alatt következő ítéletet hozott: A kir. járásbíróság ítélete első és másodrendű alperesre vonatkozólag érintetlenül hagyatván, harmadrendű alperesre nézve megváltoztatik és felperes ezen alperes elleni keresetével feltótlenül elutasittatik: mert felperes keresetlevelében határozottan azt állította, hogy harmadrendű alperes mint akkori rendőri kapitány elsőrendű alperesnek csak azt engedte meg, hogy az utóbbi 7 frtnyi munkabére erejéig a kérdéses takaréktüzhelyet elzálogosíthassa, ezen kereseti előadás ellenében tehát K. Ferencznek az ellenkezőt állitó tanúvallomása figyelembe vehető nem volt, s felperest harmadrendű alperes ellenében keresetével annál is inkább el kellett mozdítani, mivel felperes akkor, midőn harmadrendű alperes elsőrendű alperest a takaréktüzhelynek átadására állítólag felhatalmazta volna, jelen nem lévén, az ezen tanúnak vallomásával nyert félbizonyitékot pótesküjével nem egészítheti ki. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a kir. tábla ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. 159. • 1. írásbeli végrendeletnél való tanúskodásra felhívott felek előtt az örökhagyó által kijelentett végintézkedési tervezet, ha annak írásba foglalása későbbre halasztatott, szóbeli végrendeletnek nem tekinthető. 2. A hagyatéki vagyon tiszta jövedelme becslő eskü utján is megállapítható. (1875. június 7-én 4720. sz. alatt.) K. István felperesnek K. Antal alperes ellen, K. Illés hagyatéka */3 részének örökösödés czimén leendő megítélése iránt az első