Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

3 49. 1 ptrs 35. §-a szerinti Mrói illetékesség külföldiek irányában is megállapítható. (1875. márczius hó 9-én 3024. sz. a. hozott határozat.) N. Ráfáel felperes B. J. C. és E. Károly alperesek ellen 5450 frt és járulékai iránt, a pest belvárosi kir. járásbíróság előtt sommás pert indított, előadván: miszerint ismeretlen tartózkodásu B. J. C. volt pesti lakos mint E. Károly berlini lakos meghatalmazott képvi­selője által 1872. évben felperes megbízatott, hogy magyarországi városokkal légszeszvilágitás iránti szerződések létrehozatalánál köz­reműködjék. Ezen közbenjárási, fáradozási ós utazási dijául kötelez­ték magukat alperesek egyetemleg felperesnek minden 20,000 lelket számláló várossal létrejött szerződés után átlagképen 500 frtot, — a 20,000 lakosnál kevesebbel bíró városokkal kötött minden szer­ződós után pedig 350 frtot fizetni. Minthogy pedig a keresetben előadott 13 várossal a szerződések már megköttettek s azok a ministerium által jóváhagyatván, E. Ká­roly a biztosítékot át is szolgáltatta, s mindennek daczára alperesek emiitett kötelezettségüknek eleget nem tettek, kénytelen követelését per utján érvényesíteni. A tárgyaláskor, az ösmeretlen tartózkodásu elsőrendű alperes részére kinevezett ügygondnok helyettese a tár­gyalás elhalasztását kérte, mivel a gondnok Pestről távol van, 2 rendű alperes csak illetőségi kifogásának fentartásával egyezett a halasztásba, kifogását különben mindjárt elő is adta, t. i. hogy a kereset 300 frtot meghalad, a bírói illetőség ki nem köttetett, és nem csupán munkadij iránt van a kereset indítva; a folytatólagos tár­gyalás alkalmával pedig tagadta, hogy 1 rendű alperes pesti lakos lett volna, és hogy a kereseti szerződés Pesten jött volna létre, és igy sem 1. rendű alperes lakása után, sem pedig a szerződés keletke­zésének helye alapján az illetőség meg nem állapitható ; végre fel­hozta, hogy 2 rendű alperes mint berlini lakos, csak ugy volna itt perelhető, ha itt állandó lakása vagy birtoka volna. Elsőrendű alperes ügygondnoka az illetőség ellen kifogást nem tett, mivel 1 rendő alperes a becsatolt kapitányi bizonylat szerint pesti lakos volt. Felperes 2 rendű alperes kifogásait elvetni kérte, miután 1 r. alp. pesti lakos, s mivel a kereset alapját levő A) alatti szerződós Pesten köttetett meg, s mivel a kereset munkadij iránt van indítva. 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom