Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

4 Az elsőbiróság 1874. augusztus 21-én 1748. sz. a. kelt végzésével, birói illetékességét, megállapította, mivel 1 rendű alperesi ügygondnok, a felperes által becsatolt főkapitánysági teljes hitelű okmány folytán a birói illetőséget beismerte, ezen beismerés folytán pedig 2 rendű alperesre is illetékes a bíróság azon okból, — mert a felperes által ugyanazon keresetben ugyanazon jogczim alapján s első rendű alperessel egyidejűleg pereltetett be. Ezen végzés ellen 2 rendű alperes semmiségi panaszt adott be; mert felperes panaszló ellen megbízatási jogviszony alapján perel, így felperes előadása szerint a fő és közvetlen adós panaszló volna, mig ellenben elsőrendű alperes csak mint hozzájáruló készfizető szerepel, ennélfogva a főadósnak kellene elsőrendű alperesnek lennie, azonban felperes, hogy a bíróságot tévedésbe ejtse, B. J. C-t tette első rendű alperesnek; mert a ptrs. 32. §-a csak ott alkalmazható, hol a kereset mindannyi megperlettekkel közös ügyleten alapszik, de ez jelen esetben elő nem fordul, mivel panaszló mint megbizó, első rendű alperes pedig mint közvetlen szerződő fél van beperelve; mert a sérelmes végzés az ügygondnok beismerésére hivatkozik, de ez a ptrs. 162. §-a szerint panaszló ellen nem bizonyithat; mert panaszló, mint külföldi, csak ugy volna itt perelhető, ha az országban állandó szállással vagy birtokkal birna. A m. kir. Curia mint semmitőszék, a semmiségi panaszt elvetette; mert alperes egyedül a bíróság illetéktelensége miatt emeli panaszát, e panasz azonban alaptalan, minthogy tekintet nélkül arra, hogy első rendű alperesre nézve a bíróság illetékes, ugyanaz panaszkodó alperesre nézve is illetékes azért, mivel a ptrs. 34. §-a az idegeneknek csak általános birói illetőségét szabályozza, azonban a kivételes illetőségi szabályokat nem érinti; igy tehát a ptrs. §§-ban foglalt kivételes illetőségi szabály az idegenekre nézve is érvényes, — már pedig a kereset alapját tevő jogügylet Pesten jött létre és Magyarország területén volt teljesítendő, következve annak is, a ptrs. 35. §-nak alapján, alperes a perben eljárt bíróság előtt is beperelhető volt.