Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIII. folyam (Budapest, 1876)

29 annak kihirdetésétől, s valamint kötelezővé válik az örökösre, bármikor jut annak tudomására, ugy kötelezővé válik az annak örökösére is, ki csakis az elhunyt jogait örökölhette, de azt mivel az elhunyt nem birt, örökölnie nem lehetett; örökölte azonban e jogokkal az elhunyt kötelezettségeit is, s azokat teljesiteni épen ugy tartozik, mint tartozott volna jogelődje, ha azok tudomására juttatnak. Szintúgy azon kifogása sem volt alperesnek figyelembe vehető, hogy a nagyanyának nem áll jogában unokahugát kötelesrészétől megfosztani: mert a kötelesrész elvonása nem a végrendelet érvénytelenségét, hanem csakis azt vonja maga után, hogy a kötelesrészt igénylő annak a hagyatékból leendő kiadatását követelhesse. A kötelesrész kérdése azonban — eltekintve attól, hogy váljon áltáljában van-e alperesnek mint neje örökösének joga kötelesrészt követelni— e perben azért nem volt megoldható, mert alperes erre nézve viszonkeresetet nem támasztott; mert továbbá a kötelesrósz csak a tiszta hagyaték értékének bizonyos hányadrészéből áll, s igy annak menynyisége csakis akkor állapitható meg, ha a hagyaték cselekvő és szenvedő állapotja előterjesztetvén, a kiszámításra szükséges adatok előadatnak, alperes azonban nemcsak ezen adatokat nem terjesztette elő, de még azt sem mutatta ki, hogy neje kötelesrészóben megrövidítve lett volna. A magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék azonban a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítéletét hagyta helyben. — Következő indokoknál fogva : Felperesek V. Karolinának 1860. évi január 30-án tett E. alatti végrendeletét érvénytelennek kimondatni, s ebből kifolyólag a b.-ujfalusi 600. számú telekjkönyvbe alperes javára bejegyzett tulajdonjog törlését azon oknál fogva kérik elrendeltetni, mert nevezett V. Karolina néhai nagyanyja M. Annának, K. alatti végrendelete által abban, hogy örökség útján reá jutott javak iránt végrendeletileg intézkedhessék korlátolva volt, s ehhez képest a néki jutott javakról nem intézkedhetvén, érvénytelennek tartandó E. alatti végrendelete alapján alperest mi sem illeti. Tekintve azonban, hogy a K. alatti végrendelet az osztr. polg. törvénykönyv hatálya alatt keletkezvén, annak szabályai szerént ítélendő meg; nevezett polg. törvkönyv 762. §-a szerént pedig a szükségörökösök, hová az unokák is tartoznak, a kötelesrészt, melynek a 774. §. értelmében a szükségörökös részére egészen szabadon kell maradnia, követelni jogositvák, miből önként folyik, hogy