Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIII. folyam (Budapest, 1876)
dési jogának érvénytelenítése iránt indított perében, az első bíróság felpereseket keresetükkel elutasította. A pesti kir. ítélőtábla azonban 1874. évi július 21-én a 29621. sz. alatt hozott Ítéletével, az első bíróság ítéletét megváltoztatta, s V. Karolinának Krasznán 1860. évi januárhó 30-án alkotott végrendeletét belkellékek hiányánál fogva érvénytelennek mondotta ki, 8 ennek folytán a b.-ujfalusi 600. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanokra N. Domokos részére eszközlött tulajdonjogi bekeblezést szintén érvénytelennek kijelentette, mert jóllehet a b.-ujfalusi 600. számú telekjkönyvben foglalt ingatlanokra V. Karolina tulajdonjoga fel van is jegyezve, miután azonban tulajdonjog csakis bekebelezés által szerezhető, s igy e feljegyzés csakis a szerződő jog elsőbbségét biztosítja, az csak anynyiban vehető figyelembe, mennyiben annak mérve utólag kimutattatik. Minthogy pedig alperes maga sem vonja kétségbe, hogy Veress Karolinának ezen ingatlanok még meg nem határozott részéhezi tulajdonjoga néhai nagyanyja Cs. Tstvánné után háramlott, önkényt következik, hogy V. Karolinát a tulajdonjog oly mérvben illeti, a mily mérvben az nagyanyjától örökség utján reá szállott. Minthogy azonban néhai Cs. Istvánnénak a válaszhoz üf. alatt eredetben bemellékelt végrendelete szerént, — melynek valódisága és szabályszerűsége a kihallgatott tanúk vallomásai által minden kétségen felül helyeztetett — a fentebbi ingatlanok oly korlátolással hagyományoztattak V. Karolinának, hogy mennyiben az leszármazók nélkül halna el, a birtok Cs. Máriára és örököseire száljon. V. Karolina tulajdonjoga tehát ekként, különösen a végrendelkezési jogosultságra nézve korlátolt lévén, az ennek ellenére általa alkotott végrendelet, melyben oly vagyonról intézkedett, melyre nézve rendelkezési jogosultsággal nem birt, e vagyonra nézve tett intézkedései tekintetében, belkellékek hiánya miatt érvénytelennek volt kimondandó. Érvénytelen lévén a végrendelet, önként következik, hogy hatálytalanná válik az erre alapított öröklési végzés és az ennek alapján eszközlött tulajdonjogi bekebelezés is. Nem lehetett ennek ellenében figyelembe venni alperes kifogásait jelesül: hogy elhunyt neje életében ezen csak halála után kihirdetett végrendeletről tudomást nem szerezhetvén, kötelező az reá nézve nem lehet; mert a végrendelet érvénye és hatálya nem feltételeztetik