Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIII. folyam (Budapest, 1876)

52 sem tagadják azt, hogy másod rendű alperes a Csapó-féle birtokról mívelteti felperes birtokát s a termés oda hordatik el. Ezen az A. alatti szerződéssel homlokegyenest ellenkező, a bérbeadott birtok károsítását magával hozó gazdálkodásnak a bérleti évek alatt való eltűrésére tehát felperes, a dolog természeténél fogva, nem kényszeríttethetik. A magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék azonban a kir. tábla Ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítéletét hagyta helyben; mert az A. alatti szerződésben első rendű alperes mint haszonbérlő ellenében kikötve nem lett, hogy a bérleményt albérbe csak felperes beleegyezésével adhatja; mert a felek kölcsönös jogviszonyait szabályozó írásbeli okmánytól eltérő szóbeli megállapodás, az általános jogelvekhez képest figyelembe nem jöhet, s annak felperes még bizonyítására sem bocsátható ; mert e szerint a haszonbéri idő tartama alatt a bérleménynek szabad ós egyedül a szerződési feltételek által korlátozott használata a haszonbérlőt illetvén, tőle az albérbeadás feltétlen jogosultsága sem tagadható meg, és különösen másod rendű alperes, mint a főhaszonbóri szerződés alapján jóhiszemüleg jogügyletre lépett harmadik személy ellenében, az albérleti szerződés felbontása nem kérhető; mert végre mennyiben az albérbeadás által a haszonbéri szerződés feltételein történnék csorbulás, vagy a bérlemény állaga lenne károsodásnak kitéve, felperes a szerződés teljesítése, esetleg kártérítés végett, egyedül a véle közvetlen jogviszonyban álló első rendű alperes ellen fordulhat. 39. 1. A jóhiszemű birtokos, nemcsak a feltétlenül szükséges, banem minden oly hasznos beruházásainak megtérítését követelheti, melyek által a birtok értéke növekedett. 2. A jóhiszemű birtokos által tett hasznos beruházások értéke, más bizonyíték hiányában beeslöeskii által is megállapítható. (1874. november 18-án 9350. sz alatt.) V. Pálnak, V. István és társai ellen indított perében az első bíróság a kereseti több rendbeli tételekre nézve alperest, a felperesnek odaítélt póteskü feltétele alatt elmarasztalta, a többi tételekre nézve azonban azt keresetével elutasította. A pesti kir. ítélő tábla pedig 1874. évi június hó 1-én 18265. sz. alatt hozott ítéletével a