Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

20 felperes által alperesnek kínált s ez által elfogadott főeskü le- vagy le nem tételétől volt alperes marasztalása függővé teendő. A keresetbe vett ingóságokra felperes sem azt, hogy azok anyjának hozományát vagy egyébként kizárólagos tulajdonát képezték volna, nem is állítván, ezekre keresetével elutasítandó volt. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék a pesti kir. tábla Ítéletét a kereseti szőlőkre nézve helybenhagyta, a 210 és 105 vfrtban megítéltetni kért hozományösszegekre nézve azonban megváltoztatta s felperest keresetétől feltétlenül elutasította; mert a kereseti szőlők a C) szerint igazolt s mindeddig meg nem támadott nyilvánkönyvi állapot szerint alperes nejének tulajdonát, s így annak halála után felperesnek mint az örökhagyó gyermekének örökségét képezik. E részben tehát a kir. tábla Ítélete helyben volt hagyandó. Ellenben a 210 írttal és 105 írttal megítéltetni kért hozományra nézve az alsóbb bírói ítéleteket megváltoztatni s felperest keresetével elutasítani kellett; mert az, hogy ezen összegek a férjnek átadattak és annak vagyonába ruháztattak, igazolva nincsen. Ennek hiányában pedig a kinált főeskü által bizonyítani kivánt azon körülmény, hogy a kérdéses összegek a férj házához vitettek, alperes marasztalására magában véve törvényes alapul nem szolgálhat. 95. Az ősiségi iiyiltparancs 11. §-a nem alkalmazandó oly esetben, midőn az örökségre jogosultak édes anyja tartotta a hagyatéki vagyont özvegyi jogon birtokában. (1874. június 8-án 4476. sz. a.) Özv. T. Mihályné és özv. ifjú T. Ferenczné mint kiskorú gyermekeinek gyámjai s felperesek, T. Zsuzsánna és érdektársai elleni örökösödési perükben az elsőbirósági felpereseket keresetükkel elutasította. A pesti kir. ítélőtábla azonban az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta, s a dákai 17. számú telekjkönyvben AI. 1 —16. sorszám alatti ingatlan vagyont néhai T. Mihály hagyatékának kimondván, annak holtiglani haszonélvezetét özvegyi jogon néhai T. Mihálynénak megítélte; mert a válaszhoz E) alatt csatolt s valódiságára nézve kétségbe nem vont úrbéri jegyzőkönyvi kivonat tanúsítása szerint F. Gergely