Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

3 64. Tekintve, miszerint az ideiglenes törvénykezési szabályok I. r. 4-dik §-a egyedül a zárlatnak egyik külön esetét szabályozza, de azt, hogy ezen zárlat kereset utján érvé­nyesítendő, azon §-nak sem szövegéből, sem szelleméből nem következtethetni; tekintve továbbá, hogy a zárlat mint egyszerű biztosítási intézkedés, sem az ideiglenes törvénykezési szabályok, sem a jelen törv. rendtartás szerinti eljárásnál kereset utján egyáltalában nem szorgalmazható: a köteles rész biztosítása végett az ideigl. törvénykezési szabályok I. r. 4-dik §-a alapján kért zárlat nem kereset, hanem peren kiviili eljárás utján szorgalmazandó. (Teljes ülési megállapodás.) (1874. május hó 20-án 5496. sz. a. hozott határozat,) Ifjabb G. K. János és K. Istvánná mint felperesek, id. G. Já­nos és neje B. Mária szülőik mint alperesek ellen, törvényes osztály­rész megállapítása és zárlat általi biztosítása iránt keresetet indítot­tak a karczagi kir. törvényszéknél, előadva, hogy szülőik tékozlás által törvényes osztályrészüket veszélyeztetik; nevezett törvényszék 1874. január 8-án 2809. sz. a. hozott ítéletével felpereseket kerese­tükkel elutasította; mert miután az O. B. E. I. 4. §-nál fogva a leszármazó egyenes örökösök törvényes osztályrészüket zárlat által csak tékozlás esetében biztosithatják; tekintve, miként felperesek ke­resetlevelükben nyíltan bevallják, hogy alperesek a B., C, D. alatti tökeföldek réti járulékait, lovaikat és lószerszámaikat nem prédálási ösztönből adogatták el; másrészt azon körülmény, hogy alperesek felperesek irányában rosz indulattal, szeretetlenséggel viseltetnének, a tékozlás vádjának határozott beigazolására még az esetben sem lenne magában elegendő, ha az kellően bepróbáltatott volna, de sőt az eladás szükségtelen voltát és azt, hogy az alperesek kezében meg­maradt vagyonok mi értéket képviselnek, beigazolni meg sem kisór­lették : az előadottakból a tékozlás tényálladéka meg nem állapitható. Ezen ítélet ellen felperesek fölebbezéssel éltek, a pesti királyi itélő tábla pedig a hozzáérkezett iratokat hivatalbóli megsemmisítés végett a semmitőszékhez felterjesztette; mert az ideiglenes törvk. szabályok 4. §-a értelmében a törvé­nyes osztályrész biztosítása végetti zárlati ügyekben a törvénykezési rendtartás 337. §-a által az előbbi törvényes gyakorlat szerinti eljá­rás tartatott fenn, ahhoz képest pedig ily ügyekben rendes perbeli eljárásnak helye nincs, hanem az folyamodványi uton hivatalos 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom