Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

9 tábla 1873. évi november 17-én 34,071. sz. alatt hozott ítéletével helybenhagyta. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék pedig elsőrendű alpe­resre nézve az elsőbiróság ítéletét, mint nem fölebbezettet érintetlenül hagyta; másodrendű alperesre nézve azonban megváltoztatta s felpe­rest a kereseti rét használatába visszahelyezte; mert több rendbeli tanuk vallomásai által be lett győzve má­sodrendű alperesnek nem is annyira tagadó, mint inkább kitérő fele­selései ellenében az, hogy az illető kaszálót felperes község számosb éveken át egész 1870. évi nyár derekáig, midőn a panaszlott hábo­ritás történt, békességesen birta s egyes darabok bérbeadásával foly­ton használta is olymódon, hogy a bérpénzt a csománfalvi r. kath. egyház javára fordította, de másrészt az imént emiitett alperesnek viszonválaszilag történt elismeréséből azon további körülmény bizo­nyul be, hogy azon réten, melyről a község bérlői 1870. évben B. A. által elűzettek és a kaszálásban akadályoztattak, alperes is kaszált; jóllehet tehát az elüzetós tényét nem alperes követte el, mégis miután felperes bérlőinek elüzetésével alperes is kaszált az illető földterületen és igy a B. A. által törtónt birtokháboritást folytatta, ellene az A) alatt beperesitett s általában meg nem czáfolt birtokháboritást bebi­zonyitottnak venni, s ennélfogva a visszahelyezést ellene elrendelni kellett. 86. Birtokátruházás iránt megtörtént szóbeli egyezségnek bizonyítékául nem tekinthető azon tény, mely szerint a mindkét részről érdeklett felek egy általuk aláirt kérvénynyel a telekkönyvi hatóságnál az átruházott birtokra nézve a tulajdonjog bekebelezését kérel­mezték, a per során azonban az átruházók ugy az átruházás tényét, valamint azt is, hogy a kérvény tartalma előttük tudva lett volna s az való lenne, tagadták. (1874. april l-jén 2276. sz. alatt.) P. János felperesnek A. Mária alperes ellen a korponai 122. számú tjkönyvben foglalt ingatlanok tulajdona iránt inditott keresetét az elsőbiróság elutasitotta. A pesti kir. ítélőtábla azonban az első­biróság ítéletét megváltoztatta s a kereseti ingatlanok tulajdonjogát felperesnek megítélte; mert felperes a válaszirathoz eredetben mellékelt s a fennállott Korpona városi telekkönyvi törvényszéknél 1867. évi november 21-én 2599. sz. a. bemutatott B) alatti kérvényen látható aláírásának való­diságát nem tagadván, e kérvény tartalma szerint ő mint mag nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom