Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

69 megszerezhesse és tett kiadásait a marasztalt tel ellen felszámíthassa; végrehajtó felperes tehát, midőn a részére megitélt 2000 pozsonyi mérő búzát az emiitett végrehajtási iratok közt 3 •/• alatt lévő szerződés szerint, F. Gusztávtól megszerezte, végrehajtási jogának érvényesítését törvényes módon vette eszközlésbe, s kiadásai az idézett §. értelmében a marasztalt fél által megtérítendők ; azonbau a vételármennyiség, tekintve, hogy Orosházán, mint a buza átadása helyéhez legközelebb eső község heti vásárjain az első minőségű búzának ára az A) •/. alatti elöljárói bizonyíték szerint 11 frt 50 kr. volt, s így végrehajtató a legjobb minőségű búzát ezen árért megszerezhette; nem a 3 '/. alatti adás-vételi szerződésben kitett s felszámított 5 frt 90 krjával pozsonyi mérőnként, hanem csak 5 frt 75 krjával számítva 11500 frtban találtatott megállapitandónak; végrehajtató felperes azon állítását, hogy buza nélkülözése miatt kárt szenvedett voln>, marasztalt fél tagadása ellenében semmivel sem bizonyítván, de e czimen felszámított elmaradt kamatjövedelem minden törvényes alapot nélkülözvén, kár fejében semmi sem volt megállapítható. Azon körülmény végül, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv mellett marasztalt fél által 2 •/. alatt becsatolt s felperesileg ez irányban tagadásba nem vett okmány szerint, felperes az alperesnek járult 5000 frt vételár hátralékot a letéteményezés után a letétből csakhamar visszavette, úgyszintén a 4 •/. alatti bírósági bizonyítvány tartalma, mint az alapper elbírálásához tartozott körülmény e helyütt csak annyiban vétethettek figyelembe, hogy felperes ezen még most is nála lóvö, s általa a végrehajtáskor saját részére lefoglalt 5000 frtnyi vételárhátraléknak beszámítása mellett volt a megállapított buza megszerzési összeg végrehajtás utjáni behajtására feljogosítandó: Végrehajtató felszámítása felett végzésileg volt határozat hozandó, és az összeg megállapítása kimondandó, mert itt nem a per érdeme döntetett el, hanem a már hozott perbeli marasztaló ítéletnek végrehajtása eszközölhetésére szolgáló kérdés felett lett határozva. Ezen végzés ellen végrehajtató, úgyszintén végrehajtást szenvedő, semmisógi panaszszal éltek ; mert alperes a reá rótt kötelezettségnek még 1871. évi június végén eleget kellett volna hogy tegyen, a ptrs 384. §-a szerint a megállapított 6500 frt után a 6 '/0 kamat is megállapítandó lett volna. Végrehajtást szenvedő kérte a végzést megsemmisíteni, mert az ügy-itélet helyett végzéssel láttatott el a ptrs 246. §. ellenére; mert a végzés kérelmen tul terjeszkedik, meny-