Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)
ÖG ban, f. évi augusztus 19-én 1201. sz. a. hozott végzéssel, illetéktelenség indokából visszautasittatott; ezen visszautasító végzés ellen, kérelmezők semmiségi panaszt nyújtottak be ; mert kérvényükben kijelentették, hogy a zár tárgyai iránti keresetüket, a kir. törvényszéknél érvényesíteni fogják, a zárlatot a kir. járásbíróságnál azért kérték elrendeltetni, mert ez, a tárgy értékénél fogva illetékes; az ingatlan birtokbavétel iránti kérdés elbírálása a dologi bíróság elé tartozván, a per, a tamási kir. járásbíróság előtt nem is lehet folyamatban. A magy. kir. Curia mint semmitőszék a semmiségi panaszt elvetette ; mert a ptrs 325. §-a második tétele esetében, a zárlat, az ennek tárgyára nézve illetékes, tehát azon bíróságnál kérelmezendő, melynek illetősége köréhez az eziránt indítandó per fog tartozni, panaszló pedig maga beismeri, hogy ebbeli keresete tekintetében az eljárt járásbíróság illetéktelen volna. B) (1874. évi november 26-án 16354. sz. a. kelt határozat.) St. Mózes, Kr. Henrik ellen, 70 frt és járulékai iránt, a kiskőrösi kir. járásbíróság előtt biztosítást kért, mely 1874. évi szeptember 9-én 3633. sz. a. hozott végzéssel elrendeltetett és foganatosíttatott. Ezen végzés ellen biztosítást szenvedő semmiségi panaszszal ólt; mert felperes veszélyt nem igazolt; az pedig, hogy a biztosítás szerződésileg ki van kötve, nem elegendő ok annak elrendelésére; a követelés telekkönyvileg biztosítva van; azonkívül az ingatlan tartozéka a függő termés is lefoglaltatott és látatlanul becsültetett meg. A magy. kir. Curia mint semmitőszék, a semmiségi panaszt elvetette; mert a biztosítást rendelő végzések érdeme által netán okozott sérelmek orvoslása, egyedül a ptrs 344. §-ában engedett kifogások utján orvosolható; mert továbbá tekintettel a ptrs 416. §. második bekezdésére, a kiküldött bírósági végrehajtó az által, hogy függő termést ingó gyanánt foglalt le, panaszló által sereimül felhozható szabálytalanságot nem követett el; mert végül a ptrs 343. §-ához képest, a biztosítási eljárásnál a lefoglalt tárgyak alakszerű megbecslése nem is igényeltetik.