Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

39 lásra, mint a paksi közbirtokosságnak igazgatója, idéztetett s ezen idézés folytán megjelenve a paksi közbirtokosságot, mint annak rendszerinti képviselője, képviselte, jelen perben alperes gyanánt lett megidéztetése s perbenállása a ptr. 33. és 84. §-boz képest annál inkább elfogadandó volt, mert alperes azt, bogy képviselői minősébe azóta megszűnt, nem bizonyitotta, mert a válaszboz csatolt s kifogás alá nem vett okmánynyal is igazolva van, bogy V . . . Sándornak a paksi közbirtokosság ellen folytatott perében, s mint ez utóbbinak rendszerinti jogi képviselője szerepelt; továbbá, mert a per során maga is beismeri, hogy a paksi közbirtokosság regale jövedelmeinek kezelője; mert azon ellenvetés, hogy a felperes által keresetbe vett uszodi sziget a közbirtokosság által egyénileg felosztatván, nem a közbirtokosság, — hanem az egyes birtokosok lettek volna beidézendők, — figyelembe nem vétethetik, mert a bíróságnak a 4*/. alattiban felhívott s az átalakítási tárgyalásnál eredetben bemellékelt ítélete szerint a kereseti sziget a paksi közbirtokosságnak s nem egyeseknek Ítéltetett oda, de az átalakítási eljárásnál is a kérdéses sziget a közbirtokosság nevére kéretett telekkönyvileg felvétetni. Ezen végzés ellen alperes semmiségi panaszt adott be; mert az alperesség kérdése az ügy érdeméhez tartozván, annak eldöntése után lehet a kereset tárgya felett határozni, minélfogva a másodbiróság ítélettel kellett volna hogy döntsön, hogy a harmadbirósághoz is felebbezhető legyen, mert e végzés által el lett zárva a felebbezés utja alperes előtt; mert a kir. tábla alperesidéztetéséttörvényesnek mondja, s a perbe nem idézett közbirtokosság jogai felett határoz, de nem mondja ki világosan, hogy a közbirtokosság jogi személy, miután azonban a közbirtokosságnak alapszabályai nincsenek, a ptr. 33. és 84. §. nem lévén alkalmazható, alperes helytelenül idéztetett; alperes képviselői minőségét felperes köteles igazolni, az pedig, hogy a sziget magánbirtok és hogy az ő kezelése alatt nincs, igazoltatott, mert a regalejövedelem kezelése képviseleti jogot nem ad. A m. k. Curia, mint semmitőszék, a semmisógi panaszt elvetette; mert a kir. ítélőtábla azáltal, hogy a perbeli adatok nyomán alperest a paksi közbirtokosság képviselőjének elfogadta, tekintve, az elsőbirósági Ítéletnek feloldása mellett, ugyanazt az ügynek érdemleges elintézésére utasította, — a 297. §-ban foglalt pontok alá vonható alaki jogsértést nem követett el.