Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

40 95. A Budapest fővárosi törvényhatóság alakítására és rendezésére vonatkozó 1872. évi XXXVI. tczikk 139. §-a értelmében alakult választott bíróság illetékességi köre nemcsak a közlegelö elkülönítésére, hanem az 1871. évi HU. tczikk 48. §-a értelmében keresztül viendő egyéb birtokrendezési kérdésekre is kiterjed. (1874. szeptemberhó 9-én 13285. sz. a hozott határozat.) A magy. kir. kincstárnak O-Buda mezőváros községe elleni úrbéri perében, az 1872. XXXVI. törvényczikk 139. §. alapján eljáró választott bíróság 1874. évi május 23-án 3. sz. a. hozott végzésével, Budapest főváros polgármesterének első vonalban való alperességét megállapította, a volt úrbéri birtokosoknak pedig fenhagyta, hogy a községtől mint testülettől eltérő érdekeiknek külön képviseltetés alatti védelméről gondoskodhassanak, továbbá kimondotta, hogy a fenforgó per tárgyát nemcsak a legelő-elkülönítés, hanem az 1871. évi LIII. törvczikk 48. §. értelmében keresztül viendő birtokrendezés is képezendi. A végzés első része ellen a volt úrbéresek bizottmánya, az utolsó része ellen pedig Budapest főváros polgármestere semmiségi panaszszal éltek; a választmány azt vitatván, hogy Budapest polgármestere a volt úrbéresek külön érdekeit képviselni hivatva nincs, miután itt nem a község közös, hanem csak a lakosok egy részének külön érdekei forognak kérdésben, melyekre nézve külön kópviseltetésükről intézkedtek is. Budapest polgármestere pedig az okból élt semmiségi panaszszal, mivel véleménye szerint a választott bíróság hatásköre az 1872. évi XXXVI. törvczikk 139. §-a szerint egyedül a legelő-elkülönitésre terjed ki. A magy. kir. Curia mint semmitőszék mindkét semmiségi panaszt elvetette. Elvetendő volt az úrbéresek bizottmányának semmiségi panasza azért, mert a választott bíróság az által, hogy a fenforgó ügyre nézve, Budapest főváros polgármesterének, mint a perbefogott s az 1872. évi XXXVI. törvczikk rendeleténél fogva a főváros kiegészítő részét képező ó-budai községnek, a prts 84. §-a szerint, törvényes képviselőjét mondta ki első sorban a perbeli képviseltetésre hivatottnak, a ptrs 509. §. szerint helyt fogható semmiségi panaszra okot nem adott, — az ó-budai volt úrbéreseknek, illetőleg azok megválasztott bizottságának a neheztelt végzés szerint is fenn maradván azon joguk, hogy a mennyiben a polgármester által képviselt község érde-