Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

30 is tartozik, melyre nézve örökhagyó édes anyja Nitta Pelágia, 1839. évi november 22-én kelt végrendelettel, fiának leszármazó örökösök nélküli elhalálozása esetére, Törökországban lakó oldalrokonait utóörökösöknek nevezte. A pesti kir. törvényszók ennek folytán 24905/1872. sz. végzéssel magát Nitta János Budapesten lévő ingó és ingatlan vagyonára nézve illetékes hagyatéki biróságnak kimondván, a hagyatéki eljárást meginditotta, s tekintettel az ismeretlen örökösökre, hagyatéki gondnokot Verzár Manó személyében nevezett ki, ennek közbejöttével a hagyatéki vagyon leltározását elrendelte, egyúttal pedig a nevezett hagyatéki gondnokot az ismeretlen utóörökösök kipuhatolására és bejelentésére utasította. A leltározás a 47689. sz. a. beterjesztett jelentós szerint felvétetett, és e szerint örökhagyónak Budapesten létező hagyatéka — miután időközben az emiitett ház kisajátítás utján eladatott, — a terhek levonása után 109,490 frt készpénzből áll. Még mielőtt a leltározás eszközöltetett, a hagyatéki gondnok 34813/1872. sz. a. bejelentette, hogy az utóörökösök Törökországban Bitolia vagy Monasztir városában lakván, azokat hitelesen ki nem nyomozhatja, minek folytán a kir. törvényszék az igazságügyminiszterhez felterjesztést tett, az emiitett örökösöknek hivatalbóli kipuhatolása iránt. Az igazságügyminiszterium 19030/1873. szám alatt beérkezett 15541. sz. leiratával a kir. törvényszékkel a Monasztirban székelő osztr. magyar consulatus átiratát közölte, melyben Nitta Mihály és Nitta Stoján, mint a Nitta Pelágia végrendeletében megnevezett utóörökösöknek — örököseit megnevezte — egyúttal pedig a kir. törvényszéket figyelmeztette, hogy az 1775. évi deczember 23-án és 1776. évi január 3-án kelt udvari rendeletek szerint, a Törökbirodalom alattvalói, a magyar állampolgárok utáni örökösödés jogából kizárva vannak. Az emiitett consulatusi jelentésben nevezett örökösök közül Nitta Stoján és társai 45978. 45979. 45980 és 46055/1873. sz. a. kérvényt nyújtottak be a kir. törvényszékhez, melyben osztályrészeiknek kiadatását kérték; a kir. törvényszók azonban 1873. deczember 31-énfennt nevezett számokra vezetett végzéssel folyamodókat kérelmükkel elutasitotta; mert tekintve, hogy az 1775. évi deczember 23-án és 1776. évi január 3-án kelt udvari rendeletek értelmében folyamodók mint török alattvalók, a kiadatni kért hagyatékban örökösödési joggal nem birnak, ennek folytán tekintve, hogy a Törökbirodalom területén a külföldiek