Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

31 ingatlan tulajdonszerzési jogának engedélyezésére vonatkozó s Budán 1871. márczius 29-én kelt és köztudomásra hozott nemzetközi szerződés által, ezen az örökösödési jog kizárására vonatkozó udvari rendeletek érvényen kivüli helyezése kimondva nem lett: kérelmüknek hely nem adható. Ezen végzés ellen semmiségi panasz adatott be; mert a végzésben idézett udvari rendeletek nem általánosságban és külömbség nélkül minden török alattvalóra, hanem egy különös esetre vonatkoznak és azokban is az örökösödési jog mereven megtagadva nincsen, hanem Ő felsége kegyétől tétetett függővé, ezek tehát jelen esetre, és a mostani változott viszonyokra többé annál kevésbé alkalmazhahatók, mivel időközben a török és osztrák-magyar birodalom közt létrejött az 1867. évi július 18-án kelt, s Budán 1871. évi márczius 29-kén kihirdetett nemzetközi szerződés, mely szerint az osztrák-magyar területbeli alattvalók örökösödési igényeinek ezentúl semmiféle akadály nem álland útjában; igaz ugyan, hogy abban nincs kimondva az, miszerint török alattvalók Magyarországban hasonló kedvezménynyel birnak, de erre szükség sem volt, mert az osztrák birodalomban ily általános rendelet, mint a szomszéd birodalomban, mely a török alattvalónak az osztrák — illetőleg magyarországi területen örökösödési képességüket egyszer mindenkorra lehetlenitette volna, nem létezik, annak határozott visszavonása tehát az egyezményben kifejezést nem is találhatott, másrészt pedig ezen joga a viszonyosság elvéből amúgy is foly. A m. kir. Curia, mint semmitőszék, a semmisógi panaszt elvetette, a beadott felebbezést pedig visszautasította és felebbezöknek visszaadatni rendelte; mert a fenforgó esetben egy osztrák-magyar monarchiabeli alattvaló hagyatékának törökbirodalmi alattvalóknak mint örökösöknek részére leendő kiadatásáról lévén szó, mindenek előtt a nemzetközi jog szempontjából azon kérdés birálandó meg, vájjon törökbirodalmi alattvaló egy osztrák monarchiabeli alattvaló után egyáltalában örökösödhet-e vagy nem? és e tekintetben irányadóul csakis az esetleg e részben fenálló nemzetközi szerződések, illetőleg a mennyiben ilyenek nem léteznének, a tényleg gyakorolt teljes viszonyosság lehet, tekintve már most, hogy az osztrák-magyar monarchia ós törökbirodalom közt az illető alattvalóknak örökösödési jogát szabályozó nemzetközi szerződés fen nem áll, a mennyiben ugyanis panaszló által panaszában felhívott 1871. évi márczius 2 9 -én az országban is közhirré tett nemzetközi egyezmény kizárólag az ingatlan tulajdon szerzésére s az