Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

78 138. Szerzeménynek esak az öröklött vagyon értékét túlhaladó érték levén tekintendő, a házasság tartama alatt vásárlott vagyon még csupán azon oknál fogva, hogy az a házasság tartama alatt szereztetett, közszerzeménynck nem tekinthető, és ha a házastársak valamelyikének öröklött vagyonában hiány mutatkoznék, mindenekelőtt a szerzeményből e hiány pótolandó és csak az öröklött vagyon értékének ekkénti kiegészítése után fenmaradó érték fogja a közszerzeményt képezni. (1874. május hó 11-én 3230. sz. alatt.) L. Lajos felperes K. István és Tádé ellen, a lévai 28. számú telekjkönyvben foglalt ingatlan néhai K. Szerafin nevén álló részének hitestársi öröklés czimén leendő odaítélése iránt indított perében az elsöbiróság felperesi keresetnek helyt adott s az általa keresetbe vett ingatlanok tulajdonjogát annak megítélte. A pesti kir. ítélőtábla 1874. évi január hó 19-én 51,645. sz. alatt hozott ítéletével az elsöbiróság ítéletét helybenhagyta; mert azon körülmény, miszerint alpereseket elhalt nővérük után öröklési jognál fogva 4807 frt 81 krnál több felperes irányában nem illeti, a m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék B) alatti határozatával ítélt dologgá válván, ezen ítélet hatályba lépte mellett alperesek az említett örökhagyó után maradt kereseti ingatlanokban nem örökösödhetvén, a részökre — a birtokban levő hitestárs értesítésének mellőzésével — perenkivül eszközlött átadás ellenében ez utóbbi saját örökösödési jogát per utján érvényesíthette. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatásával felperest keresetével elutasította, következő indokoknál fogva: Előrebocsátván azt, hogy a keresetbeli ingatlanok azon pernek, melyben a B) alatti Ítélet hozatott, tárgyát nem képezték, sőt a mennyiben a most említett ítélet indokolásában néhai K. Szerafine szerzeménye említtetik, ez csakis az ottani alperes ós jelenlegi felperes állításának czáfolására lett felhozva, mely szerint az elöbbeni perben — a mostani keresettel ellenkezőleg — azt vitatta, hogy boldogult nejének egész hozománya a házasság ideje alatt felemósztetvón, utána egy krajczár hagyaték sem maradt, hogy tehát ezek szerint az, mintha a most kérdésben levő ingatlanokból alpereseket oldalági örökösödés czimén mi sem illetné, az idézett határozat által ítélt dologgá nem válhatott, el kellett felperest e perbeni keresetével utasítani azért, mert az ideigl. törvk. szabályok 10. §-ának harmadik pontja szerint az örökhagyónak csak az apai és anyai ágról reá került értéket tul-