Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

72 el, azóta pedig egész a megváltásig, vagyis 1872. évig a földesúri szolgálmányokat egyedül alperes teljesítette, a földesúr részéről szintén csak ő ismertetett el a zsellérség haszonélvezőjéül, sőt a megváltási per is az ő felperessége alatt indíttatván és a 8. és 9. szám alatti ítéletek javára hozatván, azok folytán a megváltási szerződés is vele köttetett, mindezeknél fogva felperes abbeli kérelme, hogy a kérdéses zsellérség atyai hagyatéknak mondassék ki, törvényes alappal nem birván, e részben a másodbirósági Ítélet megváltoztatásával az elsőbirósági ítélet volt helybenhagyandó. (Hasonlólag határozott a legfőbb ítélőszék 1874. január hó 10-én 4520. sz. alatt.) 134. 1. A telekkönyvi tulajdonos, ha birtokában megháborittatott, nem utasítható el keresetével azért, mert ebbeli sérelmét nem sommás visszahelyezési per, hanem rendes kereset utján kívánta orvosolni. 2. A telekkönyvi tulajdonos által indított tulaj donkereset ellen a telekkönyvi felvétel hibás voltára alapított alperesi kifogások azon esetben sem vehetők figyelembe, ha alperes beigazolja, hogy a telekkönyv kiigazítása iránt keresetet indított. (1874. június hó 25-én 5303. sz. alatt.) N. Julianna N. István ellen tulajdonkeresetet indított, melyben azt kérte, hogy miután az ő telekkönyvi tulajdonát képező s a nagy-dobosi 18. sz. tjkönyv birtoklásában alperes őt tényleg megháborította, a birtokba bevezettessék s alperes a további háboritástól eltiltassék. A tárgyalás befejezte után az elsőbirósag a felperesi keresetnek helyt adott s alperest a kereseti ingatlanoknak felperes használatába és tulajdonába leendő átadásával kötelezte. A pesti kir. ítélőtábla azonban 1873. évi deczember hó 10-én 46,267. sz. a. hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta és felperest keresetével elutasította ; mert felperes keresetlevelében önmaga terjesztő elő, miként a nagy-dobosi 18. számú telekjegyzőkönyvben nevére jegyzett ingatlanságnak folytonos birtokában van és mégis zárkérelmében magát a kérdéses birtokba bevezettetni s alperest a háborgatástól eltiltatni kérte; mindkét kérelmével azonban el kellett utasítani, mert tulajdonijoga e perben viszkeresetileg megtámadva nem levén, azt e helyütt kérdés tárgyává tenni szükséges nem volt; az esetleges birtokháborgatások pedig nem ezen uton orvoslandók.