Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

73 A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az elsöbiróság ítéletét hagyta helyben; mert a kereseti 745 Q ölnyi beltelek a nagy-dobosi 18. számú telekjegyzőkönyvben felperes tulajdonául levén bevezetve, az oszt. p. tvkönyvnek az ideigl. törvk. szabályok 21. §-a által fentartott 322. és 366. §§. alapján mindenki ellen a birtokátadást kérheti, és mint­hogy alperes maga sem tagadja, hogy ezen beltelek egy részét ő birja, őt a kereseti kérelemhez képest ezen rész átadására kötelezni kellett. Azon kifogás, hogy az 1854-iki peregyezség szerint ezen beltelekböl csak Ys hold illeti felperest, tekintetbe nem vehető ; mert azon kérdés eldöntése, hogy mennyiben bir ezen egyezség a későbben eszközlött helyszinelési felvétel ellenében jogi hatálylyal, jelen perhez nem tar­tozik; úgyszintén a telekkönyv-kiigazítási pernek megindítása sem akadályozza a birtok kiadása iránti kereset megítélését, mert a telek­könyvi tulajdonosnak addig, mig a telekkönyvi felvétel jogérvényesen megváltoztatva nincsen, a birtokátadás iránti érvényesítését megta­gadni nem lehet. 135. 1. Mezei kártétel esetén a kár mennyiségére nézve eszközlött becsű és ellenbeesü, az az ellen tett kifogások folytán a marasztalási összeg meghatározására alapul elfogadható nem levén, ha a kártétel ténye kétséget nem szenved, károsnak a kár mennyiségére beeslöeskü Ítélendő. 2. A beeslöeskii megítélésénél a bíróság nines kötve a károsult által állítólag okozott kára fejében felszámított összeghez, s ha azt túlságosnak tartja, a fenforgó viszo­nyokra tekintettel mérsékelni, s a beeslöesküt a mérsékelve megállapított összegre megítélni van jogosítva. (1874. márczius hó 31-én 2354. sz. alatt.) B. Miklós felperesnek F. Mihály ellen 277 frt mezei kártétel iránti perében az elsöbiróság alperest azon esetben, ha a kár össze­gének valódiságára esküt tesz, a kereseti követelés és járulékaiban elmarasztalta. A pesti kir. ítélőtábla pedig 1873. évi november 3-án 39,007. szám alatt következő ítéletet hozott: Az alperesileg 3. és 8. sz. alatt becsatolt ellenbecslevelek által az, hogy alperes felperesnek minden zöld takarmányát az 1864-dik évben visszaadni kötelezett birtokhoz tartozó réten lelegeltette s ez által felperesnek kárt okozott, igazolva levén, miután a kár meny­nyisége tekintetében a C) alatti becslést azért, mert az azt kiállító

Next

/
Oldalképek
Tartalom