Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

69 131. Ha tilalmas földön átjáró a zálogolás elöl menekülve, üldözés közben a csősz által eléretik s megzálogoltatik, e tény még azon esetben sem képez kisebb hatalmaskodást, ha a csősz, a zálogolás eszközőlhetése végett, esekélyebb mérvű tettleges bántalmazást is követett el. (1874. június 18-án 4515. sz. alatt.) Gy. Athanázné mint felperes M. Miklós ellen kisebb hatalmaskodás iránt indított keresetet azon oknál fogva, mert alperes őt, midőn a „Bácsfalu" dűlőben fekvő szőlőbe ment, minden ok nélkül nádpálczával s kezével erősen megütlegelte s szoknyáját elvette. Mi ellen alperes védelmül felhozta, hogy ő csak kötelességét teljesité, midőn a tilalmas földön átjáró s az üldözés elől menekülő felperest megzálogolta, s midőn ez ellen ellenszegült, őt kénytelenségből nádpálczájával meglegyintette. A tárgyalás befejezte és a felhívott tanuk kihallgatása után az elsőbiróság alperest 20 frt kisebb hatalmaskodási birság megfizetésére és a zálogul elvett szoknya visszaadására kötelezte. A pesti kir. ítélőtábla 1874. martius 11-ón 2286. szám alatt hozott ítéletével as elsőbiróság ítéletét oly változtatással, hogy alperes 40 frt hatalmaskodási bírságot lészen köteles megfizetni, helybenhagyta. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig a kir. tábla ítéletének a zálogul elvett szoknya visszaadására vonatkozó részét helybenhagyta, ellenben a kisebb hatalmaskodásra nézve megváltoztatta és felperest keresetével elutasította ; mert valamint egyrészről az, hogy azon rét, melyen felperes megzálogoltatott, az alperes község által képviselt uradalom kizáró tulajdonát képezi, felperes által tagadásba nem vétetett, ugy másrészről a 7. sz. alatti szolgabirósági végzés által beigazoltatott, hogy a kérdéses réten a községi elöljárók tudomására a szekerezők vagy bármiképen járó-kelők megzálogolása a mezei csősznek felelet terhe alatt ezelőtt több évvel kötelességévé tétetett, a kihallgatott tanuk vallomásából pedig kitűnik, hogy a körülsánczolt réten a járás-kelés tilalma az utolsó évben is a templom előtt nem csak kihirdettetett, de a szokásos tilalmi jelek is felállíttattak, ily helyzetben a tilalmat áthágó és a zálogolás elől menekülni akaró felperes üldöztetése folytán közbejött cselekvény és megzálogoltatása miatt kisebb hatalmaskodásról nem panaszolkodhatván, mindkét alsóbb bírósági itélet