Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XI. folyam (Budapest, 1875)

5! mert az elrendelt, sa belényesi törvényszék által ahollódi allodialis borok felett megtartott leltározás is törvénytelen volt, s eme borok is az uj püspöknek átadandók lettek volna, minthogy a végrendelet szerint azok a fundus instructushoz tartoznak; mert a leltározásnál a káptalan részéről senki jelen nem volt s K. Tivadarnak megbizása sem volt. A m. kir. Curia, mint semmitőszék, a 20,503/873. illetve 16,108/873. és 20,221/873. sz. a. végzések azon pontját, mely általa belényesi pinczében fekvő sa püspökséghez tartozó vagyonnak jelzett borkészlet zár alóli feloldása megtagadtatott, a ptrs-. 297. §. 22. pontja alapján megsemmisítette, egyebekben a semmiségi panaszt elvetette; mert a püspökséget illető törzs- s egyéb vagyonnak az elhalt püspök magánvagyonától való elkülönitésére, illetőleg ezen Aragyon megállapítására, tekintettel az 1715. 16. s az 1840. 26. t. cz. valamint a Kolonich-féle egyezményre, első vonalban a közigazgatási hatóság lévén hivatva, az örökösödési eljárás tárgyát egyedül az elhalt püspök kétségtelen magánvagyonának elismert tömeg képezheti. Ennélfogva a püspökséghez tartozónak nyilvánított vagyonra nézve emelt igény csak per utján érvényesittethetvén, a törvényszék helytelenül járt el, midőn a püspökségi vagyonnak jelzett, de egyik örökös által igényelt kérdéses borkészlet zár alóli feloldását megtagadta Egyebekben a semmiségi panaszt el kellett vetni, minthogy az elhalt püspök magánvagyona feletti örökösödési tárgyalás a ptrs. szabályai alól kivéve nincsen, az örökösödési eljárás megindítása pedig a ptrs. 560. §. a) és c) pontjában találja indokolását. 44. Elsőbbségi bejelentvényt kereset alakjában kell-e beadni, s az arra hozott tár gyalási végzés a ptr 259. §. első vagy második kikezdése szerint, tehát az ellenfélnek magának vagy megbízottjának kézbesitendó-e? (1874. február hó 3-án 19,536. sz. a. hozott határozat.) St. Samu végrehajtást vezetett H. Vilmosné ellen, még 1869. december hóban; ezen végrehajtási foglalással egyidejűleg B. Mátyás részére külön elrendelt biztosítás is foganatosíttatott. Ezen biztosítást azonban St. Samu ellenezte, s legfeljebb felülfoglalásnak kérte tekin4*