Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XI. folyam (Budapest, 1875)

18 hallgatag beismerte volna ezen alperesek főkötelezettségét, nem ide, hanem az ügy érdeméhez tartozik. A m. kir. Curia, mint semmitőszók, a neheztelt végzést 1 és 2-rendü alperesre, a ptrs. 297- §. 5. pontja alapján megsemmisítette, az eljáró bíróságot ezen alperesek irányában illetékesnek kimondotta, s további szabályszerű eljárásra utasitotta; mert 1-ső és 2-od r. al­peres az eljáró biróság illetőségét önként elfogadván, irányukban ezen biróság tekintettel a ptr. 52-ik §-ára illetékessé vált. A 3-ad és 4-edr. alperesre vonatkozólag ellenben a semmi­ségi panaszt elvetette, mert 3-ad és 4-edr. alperesek illetőségi kifo­gásukat mindjárt az első tárgyaláskor és pedig nyilatkozatuk kez­detén, az érdembeni védelembe bocsátkozás előtt előadták, s e sze­rint illetőségi kifogásuk elkésettnek nem tekinthető ; mert továbbá a prts. 32-ik §. a rendes személyi illetőséget szabályozó 30-ik §. ki­folyása levőn, csak azon esetekben nyerhet alkalmazást, midőn alpe­resek személyes illetőségnél fogva valamelyik alperes személyes biró­sága előtt pereltetnek be, jelen esetben azonban alperesek nem sze­mélyes illetőségüknél fogva, hanem a prt. 35-ik §-a alapján, mely a rendkivüli birói illetőséget szabályozza, pereitettek be az eljáró biróság előtt, ezen §. pedig 3-ad és 3-edr. alperes irányában, miután ők a keresetben emiitett dijszerződésben részt nem vettek, alkalma­zást nem találhat. 11. A végrehajtási eljárásra nézve a ptrsban foglalt szabályoktól a felek közös aka­ratával mennyiben lehet eltérésnek helye. (1873. november hó 7-én 12,634. sz. a. hozott határozat.) B. János ügyvéd által képviselt erdélyi kereskedelmi és hitel­bank D. Sándor és neje ellen, 1910 frt. és jár. iránt egy köztök lét­rejött oly értelmű birói egyezség alapján, mely szerint alperesek jo­got adtak felperesnek a követelés ki nem fizetése esetében kijelölt ingatlan birtokukat foglalás és becslés nélkül azonnal a Székely Köz­lönyben leendő egyszeri kihirdetés mellett elárverezni és becsáron alól is az első árverésnél eladni, az árverésnek elrendelését kérte. A marosvásárhelyi kir. tszék, f. évi május 25-én 6898. sz. a. hozott végzéssel, az árverezés iránti kérelemnek helyt nem adott, mert al­peresek az A. alatt becsatolt 1873. január 20-án kelt békeegyezmény szerint beleegyeztek abba, hogy a fizetési határnapnak általuk meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom