Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. X. folyam (Budapest, 1874)

•36 vénykezési rendtartás : a perujitás körüli eljárásnál is, miután a saj­tóügyi eljárás tárgyában kelt igazságügyminiszteri rendeletek azt külön nem szabályozzák, az ideigl. törvénykezési rendszabályok kö­vetendők 5 e szerint tehát a perujitás megengedésének kérdése min­denkor az ügy érdemétől különválasztva a sajtóbiróság, nem pedig az esküdtszék által döntendő el. (Dtár III. f. 244.)* A perujitási keresetet, mint minden más keresetet csakis a ptr. 8., 51., ille­tőleg 53., 54. és 55. §§-ai esetében lehet hivatalból visszautasítani. (Dtár. III. f. 323.) Az ujitott perben hozott Ítélet ellen a perujitás megengedése vagy megta­gadása miatt nem semmiségi panasznak, hanem felebbezésnek van helye. (Dtár. IV. f. 393.) Azon körülmény, hogy az alapperben valamely kérdés eskü által lett el­döntve, a perujitási keresetnek hivatalból leendő visszautasitására okul nem szolgálhat. (Dtár. IV. f. 395.) Ingatlanokra vonatkozólag valamint a végrehajtás, ugy a visz végrehajtás is külön beadvány által lévén kérendő, ha a perujitás folytán a per­ujitó fél nyertes lett is, az alapperbeli ítélet alapján tőle lefoglalt ingatlanra a végrehajtást magában az ítéletben elrendelni nem lehet. (Dtár V. f. 475.) Az ujitott perben az alapper bíróságának illetősége azon esetben sem tá­madható meg többé, ha az alapperben meg nem jelenés miatt hozat­ván az elmarasztaló ítélet, az illetőségi kifogások elő sem adattak, s a perujitás a ptr. 68. §-ában engedett kiigazítás utján igazolássá át nem változtatható, a perujitás kérdése pedig mindig az alapper­ben eldöntött ügy érdemével együtt ítélet által döntendő el. (Dtár. VI. f. 493.) Az ujitott perben az alapperben eljárt bíróság illetékessége elleni kifogá­sok nem érvényesíthetők. (Dtár IX. f. 669.) A perujitás kérdése az esetben is, ha a perújításnak hely nem adatik, ítélet által döntendő el. (Dtár. X. f. 685.)* Tekintve, hogy a ptrs. 320. §-a szerint, a perujitás kérdése az alapperben eldöntött ügy érdemével együttesen tárgyalandó és eldöntendő, kö­vetkezve a felett minden esetben csak ítélet alakjában lehet hatá­rozni : ennélfogva oly esetben is, ha a kir. tábla az elsőbiróságnak a perujitási kérelmet megtagadó ítélete megváltoztatásával, a perújí­tásnak helyt ad, s az elsőbiróságot az ujitott per érdemének eldönté­sére utasítja: ebbeli határozatát nem végzés, hanem ítélet alakjában tartozik meghozni. (Dtár X. f. 722.)* 321. §. Előleges bűnvádi eljárás. Ha a végrehajtás folyamában merülnek fel valamely büntetésre méltó cselekmény jelenségei, vonatkozzék ez bár a megítélt követelés lét­rejöttére, a végrehajtás felfüggesztését a ptr. 10. §-a alapján elren­delni nem lehet, hanem a 321. §. szerinti eljárás alkalmazandó. (Dtár III. f. 268.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom