Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. X. folyam (Budapest, 1874)

69 tósága kérdésének a per érdemével együttes eldöntése az ősiségi nyilt parancs életbelépte után inditott ilynemű pereknél semmiségi okul nem szolgálhat. (Dtár. V. f. 445.) Konok felebbezés miatt a másod- vagy harmadbiróság által a ptr. 293. §-áboz képest alkalmazott birságbüntetés esetében arra nézve, hogy a büntetés alkalmazásának helye volt-e? semmiségi panasznak helye nincs. (Dtár. V. f. 464.)* A végrehajtás folyamában annak foganatosítására vonatkozólag hozott te­lekkönyvhatósági határozatok ellen a semmitószék elé tartozó sem­miségi panasznak van helye. (Dtár. V. f. 466.)* Annak megbirálása, hogy a felhivott tanú a ptr. 207. §-a alapján a tanús­kodást jogosan tagadta-e meg? a tanúnak vallomástételre való ké­pességének megállapítását, és igy közvetve a tanubizonyitéknak az érdemben itélő biróság hatáskörébe eső mérlegezését foglalván ma­gában, oly végzés ellen, mely által a tanúskodást a ptr. 207. §-ára való hivatkozással megtagadó egyén tanuvallomástételre kötelezte­tik, sem a fél, sem a tanú semmiségi panaszszal nem élhet. (Dtár. V. f. 472.)* A mezei rendőri törvény 1840 évi IX. tcz. 28. §-a alapján a szolgabiró által eszközlött árverés nem birói, hanem közigazgatási eljárásnak levén tekintendő, arra nézve a ptr. szabályai, s következőleg az eme szabályok szerinti perorvoslatok sem alkalmazhatók. (Dtár. VII. f. 554.) Annak elhatározása, mely nyelven történjék a perirat beadása, első vonal­ban az eljáró biroságot illeti ugyan, miután azonban a perbeli bead­ványoknál használandó nyelv kérdése nem a ptr., hanem a közjogi természetű 1868. 44. tczikkben van szabályozva: a nyelv kérdésére vonatkozó és természeténél fogva inkább közigazgatási jellegű in­tézkedés által netán okozott sérelem a ptrsban szabályzóit jogorvos­latok tárgyát nem képezheti. (Dtár. VII. f. 555.)* A bírósági végrehajtó dijaira vonatkozó fizetési meghagyás nem a ptr. sza­bályain, hanem később alkotott törvényen alapulván, miután abban intézkedés téve nincs, hogy az ily meghagyásból eredhető sérelmek a ptrban körvonalozott felebbvitel utján orvosolhatók lennének, az ily határozatok semmiségi panasz tárgyát nem képezhetik, hanem az azok által netán okozott károk megtérítése esetleg a birósági felelős­ségről szóló törvényben előirt eljárás utján keresendő. (Dtár. VII. f. 558.)* A bíróságok fegyelmi hatóságán alapuló birói határozatok ellen a semmi­tőszék elé tartozó perorvoslatnak helye nincs. (Dtár. VIII. f. 586.) A sommás perben hozott itélet kihirdetésére határnapot kitűző végzés él­len külön semmiségi panasznak nincs helye. (Dtár. VIII. f. 595.) Tekintve a polg. törv. rendtartás 587. §. szövegét, mely szerint az annak végén előforduló szavak, hogy „e végzés ellen perorvoslatnak helye nincs" kifejezetten csak azon §. második részére szoritkozóknak nem vehetők; tekintve továbbá, hogy különben is az, miszerint melyik fél utasítandó perre? nem alaki jogkérdés: a ptrs. 587. §-a szerint perre utasító végzés ellen azon esetben sincs helye, ha ezen szakasz

Next

/
Oldalképek
Tartalom