Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. X. folyam (Budapest, 1874)

151 Ügyvéd által a hatósághoz czimzett beadványban használt sértő kifejezések nem adnak a sértett félnek jogot azon fél ellen, kinek nevében a beadvány az ügyvéd által szerkesztetett becsületsértési per utján szerezni elégtételt. (Dtár X. f. 253.) A büntetőbíróságnál történt feljelentés csak akkor képez rágalmazást, ha bebizonyittatik, hogy a feljelentés gonosz szándékból, vagy egyenesen a vádlott fél becsülete ellen irányzott czélzatból történt, azon körülmény tehát, hogy a büntető biróság által vádlott a reá teherül rótt vád alól felmentetik, a rágalmazás vétségét még magában véve meg nem állapitja. (Dtár X. f. 2-47.) Kisebb hatalmaskodás. Tisztviselő által, hivatatalos minőségben elkövetett tények nem képezik tárgyát a kisebb hatalmaskodási pernek. (Dtár VI. f. 53.) A kisebb hatalmaskodás tényálladékát az ártani akaró rosz szándékból történt tényleges erőszakoskodás képezvén, valamely munkálat tényleges megakadályozása, minden tekintet nélkül e megakadályozás indokául, a perben felhozott körülményekre csak akkor képez kisebb hatalmaskodást, ha beigazoltatik, hogy e megakadályozása a munkálatnak tényleges erőszak alkalmazása mellett és ártani akaró rosz szándékból történt. (Dtár X. f. 211.) Nem képez kisebb hatalmaskodást az oly tettleges bántalmazás, melyre az ellenfél sértő és kihivó magaviselete adott okot (Dtár X. f. 249.) Kártalanítási kötelezettség. Midőn ellátás és őrizetre kiadott ló, mely az ezt e czélból elvállaló csikós által, harmadik személynek a tulajdonos beleegyezése nélkül használatra kiadatik, ismeretlen oknál fogva megdöglik, a tulajdonos kárának teljes megtérítését követelheti, ha alperes be nem bizonyítja azt, hogy a ló nem a meg nem engedett használat folytán, hanem más oknál fogva döglött el. (Dtár IX. f. 210.) Kötelezvényt jogtalanul visszatartó felek, ezen tényük folytán származó károk megtérítésére kötelesek lévén, e kötelezettségük folytán az általuk visszatartott kötvényben foglalt tőke után járó azon kamatokat is tai-toznak a kötvény tulajdonosának megtéritení, melyeket az, az adóstól a kamatok időközben történt elévülése folytán nem hajtathatott be. Nem tévén e részben különbségét, hogy a kamatok a kötvény birlalói által be nem szedettek. (Dtár IX. f 217.) Az eladó az általa felvett foglaló kétszeregének megtérítésére csak azon esetben kötelezhető, ha az eladott tárgy átadása iránt felszólittatott, e felszólításnak azonban nem felelt meg. — Nem tekinthető az átadásra való felhívással azonosnak a vevőnek a foglaló visszaadása iránt az eladóhoz intézett felszólítása. (Dtár IX. f. 223.) Főeskünek csak más bizonyítékok hiányában lévén helye, midőn tehát a persorán előadottakból kiderül, hogy a fél az általa főesküvel bizonyítani czélzott ténykörülményekre nézve más bizonyítékokkal is rendelkezik, a föeskü meg nem ítélhető, s illetőleg ha ily esetben az