Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. X. folyam (Budapest, 1874)

146 Oly esetben, midőn árverés utján eladott ingatlanság másodszori árverés alá kerül, azon oknál fogva, mert a vevő a vételár lefizetését elmu­lasztotta, a volt tulajdonosnak, ki ellen az árverés eszközöltetett, az első vevőtől az ingatlanságnak általa az első árverés napjától kezdve a második árverésig efő időközre történt használatáért, bérfizetést követelni niDCs joga. (Dtár. X. f. 314.) Szülők elhalta esetére gyermekeikre nézve megnyíló örökösödési jogról való lemondás, szülők és gyermekek közötti jogszerű szerződés tár­gyát képezheti. (Dtár. X. f. 315.) A szerződés teljesitését csak azon fél követelheti, ki maga részéről a szer­ződést teljesítette, vagy legalább annak teljesítésére a per során késznek nyilatkozott. (Dtár. X. f. 327.) A szolgálatban álló cselédek szolgálati viszonyai s különösen a felmondási idő tekintetében az illetékes hatóság által kiadott cselédrendtartás szabályai, a gazda és cseléd közötti per eldöntésénél a biróságok ál­tal is, ha a per során azok tudomására juttatnak, figyelembe veen­dők. (Dtár. X. f. 329.) b) Kölcsön szerződés. Az 1861. év előtti időről származott kamatok elévülésére nézve az osztrák polgári törvénykönyv szabálvai (1460. §.) alkalmazandók. (Dtár. V. f. 30.) A váltó hátára vezetett üres forgatmány a forgató köztörvényi kötelezett­ségét meg nem állapítja. A forgatót, váltó alapján, köztörvényi uton csak akkor terheli fizetési kötelezettség, ha az elfogadó a fizetésre felszólíttatott és azt megtagadta. (Dtár. VI. f. 87.) Azon tény folytán, hogy több egyetemlegesen kötelezett adóstársak egyiké­től, a hitelező, az egyetemlegesen kötelezett tőkének lejárt kamatai fejében kötvényt fogadott el, az ezen kötvényben foglalt összegre nézve sem mentetnek fel többi adóstársak az egyetemlegesség terhe alól. (Dtár. VIII. f. 160.) A község, közegei eljárásaért harmadik személyek irányában felelős lévén, ha azok a község nevében kölcsönt vesznek fel, a községi hatóság an­nak visszafizetését azon indoknál fogva, hogy a kölcsön felvételére az elöljárók a kellő hatósági engedélyt megszerezni elmulasztották, meg nem tagadhatja, s ily esetben a községnek csupán szabálytalanul eljáró közegei ellen érvényesíthető kártérítésre lehet igénye. (Dtár. X. f. 254.) Ha oly váltó, mely férj és nőre van intézvényezve, s mindkettő által aláirva, köztörvényi uton bepereltetik, azon vélelem foglal helyt, hogy a nő is a fizetési kötelezettség jeléül irta alá a váltót, s így annak ellen­kezője általa bizonyítandó, ellenesetben elmarasztalandó. Ha a váltó köztörvényi uton pereltetik be, az adósok egyetemleges kötelezett­ségének megállapitásánál nem a váltójogi, hanem az anyagi magánjog szabályai szolgálnak zsinórmértékül. (Dtár. X. f. 295.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom