Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

39 hogy B. Simon a tárgyalásnál felmutatandó okmány szerint L­Lipótért, ki felperes czégtől 715 frt értékű árut vásárolt, kész­fizetői kötelezettséget vállalt, minthogy pedig utóbb nevezett az okmányban vállalt részlet törlesztést elmulasztotta, s felpe­resnek még 600 írttal tartozik, felperes alperest megidézni s a jelen keresettel érvényesíteni kivánt 300 frt s járulékaiban el­marasztalni kért. A kitűzött tárgyaláson alperes mindenekelőtt a birói ille­tőséget kifogásolta, mert mint be nem jegyzet kereskedőre nézve személyes keresetekben nem kereskedői telepe, hanem a lakása szerinti biróság az illetékes, minthogy pedig ő a Teréz­városban lakik, kéri felperest azon biróság illetőségéhez utasi­tani. Felperes tagadta, hogy alperes terézvárosi lakos, és hogy be nem jegyzett kereskedő, minek ellenkezőjét az A. alatti ok­mány igazolja, melyben magát alperes bejegyzett kereskedőnek adta ki, mi, ha nem igaz, mint czimbitorló 200 frt birságban el­marasztalandó; de eltekintve mindattól, a birói illetőséget megállapítani kéri, miután alperes mint kereskedő a ptr. 33. §-a értelmében boltja szerinti illetékes biróság előtt is beperelhető. Alperes még azt hozta fel, hogy annak kimutatása, misze­rint alperes bejegyzett kereskedő, felperes kötelességéhez tar­tozik, annak igazolására pedig, hogy terézvárosi lakos tanura hivatkozott. A jbiróság 1873. február 27-én 6824. sz. a. hozott végzéssel, az alperes illetékességi kifogásait elvetette; mert ke­reskedők a telepük után, illetékes biróság előtt is beperelhetők, s ezen törvény e tekintetben bejegyzett avagy be nem jegyzett ke­reskedők közt különbséget nem tesz. Ez ellen alperes semmi­ségi panaszszal élt, s a neheztelt végzést megsemmisíteni kérte, mert felperesi kereset kezességen, tehát személyes kötelezettsé­gen alapulván; az illetékesség megállapítására nézve csak is a ptr. 30. §-a lehetett irányt adó. A m. kir. Curia, mint semmitőszék, a semmiségi panaszt elvetette; mert alperes, mint kereskedő, rendes lakásán kivül keres­kedői teleppel, illetőleg Pest belvárosban bolttal bírván és fel­váltva itt és lakásán tartózkodván, a biróság illetősége a törvk. rendtartás 31. és 33. §-ai alapján e helyütt is megállapí­tandó volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom