Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

39 hogy B. Simon a tárgyalásnál felmutatandó okmány szerint LLipótért, ki felperes czégtől 715 frt értékű árut vásárolt, készfizetői kötelezettséget vállalt, minthogy pedig utóbb nevezett az okmányban vállalt részlet törlesztést elmulasztotta, s felperesnek még 600 írttal tartozik, felperes alperest megidézni s a jelen keresettel érvényesíteni kivánt 300 frt s járulékaiban elmarasztalni kért. A kitűzött tárgyaláson alperes mindenekelőtt a birói illetőséget kifogásolta, mert mint be nem jegyzet kereskedőre nézve személyes keresetekben nem kereskedői telepe, hanem a lakása szerinti biróság az illetékes, minthogy pedig ő a Terézvárosban lakik, kéri felperest azon biróság illetőségéhez utasitani. Felperes tagadta, hogy alperes terézvárosi lakos, és hogy be nem jegyzett kereskedő, minek ellenkezőjét az A. alatti okmány igazolja, melyben magát alperes bejegyzett kereskedőnek adta ki, mi, ha nem igaz, mint czimbitorló 200 frt birságban elmarasztalandó; de eltekintve mindattól, a birói illetőséget megállapítani kéri, miután alperes mint kereskedő a ptr. 33. §-a értelmében boltja szerinti illetékes biróság előtt is beperelhető. Alperes még azt hozta fel, hogy annak kimutatása, miszerint alperes bejegyzett kereskedő, felperes kötelességéhez tartozik, annak igazolására pedig, hogy terézvárosi lakos tanura hivatkozott. A jbiróság 1873. február 27-én 6824. sz. a. hozott végzéssel, az alperes illetékességi kifogásait elvetette; mert kereskedők a telepük után, illetékes biróság előtt is beperelhetők, s ezen törvény e tekintetben bejegyzett avagy be nem jegyzett kereskedők közt különbséget nem tesz. Ez ellen alperes semmiségi panaszszal élt, s a neheztelt végzést megsemmisíteni kérte, mert felperesi kereset kezességen, tehát személyes kötelezettségen alapulván; az illetékesség megállapítására nézve csak is a ptr. 30. §-a lehetett irányt adó. A m. kir. Curia, mint semmitőszék, a semmiségi panaszt elvetette; mert alperes, mint kereskedő, rendes lakásán kivül kereskedői teleppel, illetőleg Pest belvárosban bolttal bírván és felváltva itt és lakásán tartózkodván, a biróság illetősége a törvk. rendtartás 31. és 33. §-ai alapján e helyütt is megállapítandó volt.