Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

19 felperest méltatlan perlekedőnek tekinteni nem lehetvén, a költségek megszüntetendők voltak. Ezen itélot ellen felperes 1872. aug. 20-én 10,954 sz. a. semmiségi panaszt nyújtott be ; mert az ítélet, midőn ,,ez alkalommal" kifejezés mellett panaszlót elutasítja, határozatlan, és mindamellett, hogy jogtalanul perlekedőnek nem tekinti, mégis az Ítéleti százalék viselésére kötelezi; mert a hitközség annak előjárói által, s nem ezek személyesen vonattak perbe, s a bíróságnak tekintve az izraelita hitközség orthodox és congressuális pártjait köteles lett volna, a ptr. 117. §-hoz képest kinyomozni a hitközség képviselőit; mert a hitközség maga minden esetre elmarasztalandó lett volna alperesek tiltakozása ellenére is, mert alperesek elöljárói minőségüket daczára a kötvényen látható aláírásaiknak pusztán tagadván azon körülményt, hogy mások az elöljárók, nem bizonyították. Minthogy tehát a ptr. 83 —117. §-a ellenére érdemileg az ügy nem tárgyaltatott a hozott ítélet semmis. A magy. kir. Curia, mint semmitőszék, a neheztelt ítéletet a ptr. 297. §-a 1. pontja alapján megsemmisítette , s az eljáró bíróságot ujabb határozat hozatalára utasította ; mert a mennyiben az eljáró biróság azt találta, hogy az alperesként megidézett személyek az izraelita hitközség képviseletére jogosítva nincsenek, tartozott volna felperest az eljárás beállítása mellett végzésileg a hitkÖ£ség képviselői beitlézésére utasítani, nem pedig itéletileg keresetével elutasítani, minthogy a ptr. 246. §-a értelmében csak az ügy érdeme döntendő el ítélettel, az ügy érdeme pedig a neheztelt ítéletben eldöntve nincsen. 2*