Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

135 12-én 33,822. szám alatt hozott ítéletével az ítéletnek a szavatosak elmarasztalására vonatkozólag neheztelt részét megváltoztatta s felperest ezek ellenében támasztott keresetével elutasította. Indokok : Az ítéletnek a szavatosként beidézett alperesek marasztalását tárgyazó részét meg kellett változtatni, mert felperes azt, hogy a szavatos alperesek a kereseti tőke után az adóstól kamatot szedtek, fel nem is állitotta, szavatosság alapján pedig alpereseket a kamatok megfizetésében elmarasztalni nem lehet, mivel felperes az adósoknál a fizetést letiltotta, s igy alpereseket mint a kérdéses kötvény birlalóit az abban érintett követelés behajtásában maga akadályozta, minélfogva az elévülés folytán az adóstól be nem hajtható kamatok tekintetében alpereseket oly mulasztás, mely szavatosságot vonna maga után, nem terheli. A m. kir. Curia, mint legfőbb Ítélőszék, pedig következő ítéletet hozott: A pesti kir. táblának ítélete, mennyiben a szavatosként beidézett másodrendű alperesek irányában felperes keresetével elutasittatott, megváltoztatik, és az elsőbirósági Ítéletnek azon része, mely szerint felperesnek keresetjoga másodrendű alperesek irányában megállapittatott s ezek a kereseti tőke után 1838-tól 1858. évi jul. 23-ig járó kamatok megfizetésében elmarasztaltattak, hagyatik helyben. Indokok: ' Néhai K. Ignácz N. alatti végrendeletének 7. pontja s az ezen végrendelet teljesítése iránt lefolytatott perben, még 1852. illetőleg 1853. évben hozott •/. 2-/. 3-/. alatti ítéletek szerint, kötelesek voltak másodrendű alperesek illetőleg jogelődjük a nevezett örökhagyó után maradt kötelezvényeket fele részben felperesnek és érdektársainak kiadni, mely kötelezettségüket még a Gr. alatti végzés folytán 1855. évben 7y. szerint megkísértett végrehajtás folytán sem teljesítették, hanem a G. alatti végzésben elősorolt kötvényeknek nagy részét M. és C. szerint saját hasznukra behajtván, a kezeiknél maradtakat 8'/. szerint csak 1760. évi ápril 14-én a bíróságnak azzal jelentették be, hogy készek azokat felpereseknek bármikor is átadni, mi a 4-/. alatti végrehajtási jegyzőkönyv szerint 1866. márcz. hónapban meg is történt, de ezen átadásig, illetőleg 1860. ápril 14-éig a kereseti követelés után járó kamatok elsőrendű alperes irányában már elévültek és nála behajthatlanokká váltak.