Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

136 Az ebből eredő kártérítési felelősség ellen másodrendű alperesek azzal védekeznek, hogy felperes a •/. alatti ítélet szerint saját cselekményei és különösen a P. alatti eltiltás által, melylyel a künn levő tartozások visszafizetésétől az összes adósok eltiltattak, azt idézte elő, hogy a tartozások nem fizettettek, 8 igy ha azok időközben behajthatlanokká váltak, csak felperesre hárulhat felelősség. Azonban a hivatkozott •/. alatti ítéletnek azon része, melyben az eltiltásból ere dett károkérti felelősség felperesre hárittatott, a 3y., illetőleg a a V. alatti legfőbb itélőszéki ítélettel megváltoztatott, és a felelősség kérdésének annak utjáni megbirálása azon időre tartott fenn, ha egy vagy más tőke behajthatlanná válnék, mihez képest a P. alatti eltiltásból — tekintettel arra, hogy az 1729. évi 37. tczikk 1. és 6. §§. szerint eszközöltetett, s igy az adósokra törvényes hatálylyal nem Í3 bírt, s hogy különben is abban az adósok a fizetés teljesítésétől feltétlenül eltiltva nem voltak, hanem a fizetésnek birói kezeknél leendő teljesítésére figyelmeztettek, felperesre a felelősség annál kevésbbé hárítható, mivel ama eltiltás által alperesek, illetőleg jogelődjeik teljességgel nem voltak gátolva, a behajthatlansági veszély elhárítása czéljából, a kötelezvényeket annak idején, vagy barátságos uton felperessel megosztani, vagy birói kézbe letenni, vagy a hagyatéki követelések behajtása végett gondnok kinevezését eszközölni, és miután alperesek még 1853. évben hozott legfőbb itélőszéki Ítélettel a kötelezvények kiadásában elmarasztaltattak, épen nem voltak jogosítva a felperesi illetőséget még azon tul is, bár mi szin alatt is visszatartani. De nem szolgálhat mentségül másodrendű alpereseknek azon érvelés sem, hogy ők a kereseti kötelezvényt birói ítéletek folytán felperesnek természetben átadatták, s ennélfogva további felelősséggel nem tartoznak, mert nem oly kárnak megtérítésére köteleztetnek itt alperesek, mely az átadás után keletkezett, hanem olyanért, illetőleg a 8'/« alatti nyilatkozatnak 1860. ápril 14-én történt beadása előtt elévülés folytán állott be. E szerint tekintettel arra, hogy felperes a kereseti követelést annak idejében csak azért nem érvényesithette, mivel a kötelezvényt másodrendű alperesek és illetőleg jogelődjeik jogos czim nélkül visszatartóztatták, tekintettel továbbá arra, hogy ezen tartozás ideje alatt a kereseti követelés után járó kamatok elsőrendű alperes irányában elévültek, tekintettel végre arra, hogy az elévülés folytán beállott behajthatlanság