Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VIII. folyam (Budapest, 1873)

94 Felperes az ősiségi nyiltparancs 17. §-ában kiszabott határidő alatt a kérdéses birtokhozi tulajdoni igényét bejelenteni elmulasztván, ez okból a pesti kir. Ítélőtábla fenti keltű és számú Ítéletének megváltoztatásával az eljáró elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben. 153. Azon körülmény, hogy valamelyik fél a bíróság által elrendelt szakértői szemléhez a maga részéről szakértőt nevezett, nem tekinthető annak bizonyítéka gyanánt, hogy az a szemle megtartásába beleegyezett s következményeit elvállalta volna. (1870. május 31-én 1764. sz. a.) D. Andrásné Cs. József ellen inditott keresetében előadja, hogy alperes a felperes háza mellett lévő árnyékszékének, mely felperes házfalát rongálja, eltávolítására az A. alatt csatolt tanácsi határozattal utasíttatott, miután azonban annak eltávolítását mindamellett sem eszközölte, kéri őt megidéztetni s okozott károk és költségekben elmarasztalni. A tárgyalás befejezte után bírói szemle tartatott, melynek megejtése folytán az elsőbiróság alperest a kérdéses árnyékszéknek 15 nap alatti elbontása és a szakértői vélemény szerinti átalakítására s a perköltség megtérítésére kötelezte. ítéletének indokolását főleg a szakértői véleményre alapítván, mely az alperes által választott szakértő közreműködése mellett történvén s így mindkét fél közbenjöttével jővén létre, annak következményeit a felek mindegyike tűrni tartozik. A kir. ítélőtábla 1868. évi szept. 9-én 12,935. sz.a. hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. A m. kir. Curia, mint legfőbb Ítélőszék azonban mindkét alsóbirósági Ítélet megváltoztatásával felperest keresetével elutasította; mert felperes abban összpontosította keresetbeli kérelmét, hogy alperes a felperesi 778. számú ház falához épített és az A. alatti tanácsi határozattal eltávolíttatni rendelt árnyékszék