Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VIII. folyam (Budapest, 1873)
93 152. Az ősiségi nyiltparancsnak a jogok elenyésztére vonatkozó szabályai oly esetben is alkalmazandók, midőn a kereset tulajdonjog érvényesítése végett indíttatik. (1871. febr. 27-én 3706. sz. a.) Dragis Pavaszkova férjezett Jomony, felperes Dragis férjezett Kuczos Rozália ellen, alperesnő által elfoglalt V4 telek felének kiadása iránti keresetében előadja, hogy atyja még 1834. évben mostoha anyjával kiegyezvén, az utóbbi ennek a 47. szám alatt lévő úrbéri telek felét átadta, mely vagyont atyja nejével közösen használt. 1848. évben atyja katonának állván be, a temesvári csatában el is esett. E közben mostoha anyja, ki a fentebbi telket atyjával közösen birta, másodszor is férjhez ment, de a telket oly ürügy alatt, hogy még 1834. évben 60 frtért megvette, elfoglalta s kiadni vonakodik. Állításainak igazolására tanukra hivatkozván, kéri alperest a jogtalanul elfoglalva tartott telek kiadására kötelezni. A tárgyalás befejezte után az elsőbiróság felperest keresetével elutasította; mert: kereseti joga az ősiségi nyiltparancs értelmében elévült, de különösen is; mert azon per, mint az a. és b. alatti Ítéletek mutatják, a szerbbánsági cs. kir. országos főtörvényszéknek jogérvényes ítéletével, a fentebbi nyiltparancs alapján elutasitólag eldöntetett. Felperes ezen itélet ellen felebbezvén, a kir. ítélőtábla 1868. június 25-én 11,710. sz. a. következő ítéletet hozott: Tekintettel arra, hogy felperes keresetét % telki illetőség tulajdonjogába való visszahelyeztetésére irányozta, ily esetben pedig az ősiségi szabályok nem alkalmazhatók; ennélfogva az a. és b. alatt beperesitett ítéletek, mint olyanok, melyek örökösödést tárgyazó perben hozattak, az ügy eldöntésére irányadóul nem szolgálhatnak, a neheztelt megyei törvényszéki itélet feloldatik, és a törvényszék az ügynek szabályszerű elintézésére, illetőleg ujabb tárgyalás és ítélethozatalra utasittatik. A m. kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék azonban következő Ítéletet hozott: