Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VIII. folyam (Budapest, 1873)

55 ^Megütközéssel vette a gyulai tvszéknek fizetési meghagyását, melylyel kötelességévé'tétetett, hogy K. végrehajtónak ki részére vagy képviseltjei részére kézbesítést nem eszközölt, 20 krt küldjön, holott a törvény nem rendeli, hogy a fél helyett a költséget az ügyvéd fizetni köteles lenne; különösen oly esetben, midőn az, a kinek érdekében a végzés kézbesittetett, a dijat megfizetheti; tehát nem érezte magát kötelezve a meghagyásnak eleget tenni, mert álmodni sem merte, hogy a tvszék a végrehajtó részére, az alapjában törvénytelen és indokolatlan kérelem folytán végrehajtást rendeljen, annál meglepőbb volt hogy nemcsak a 20 kr, hanem annak 26-szoros összegét meghaladó költségek is lettek a végrehajtási kérvényért megállapítva, s azok iránt a végrehajtás elrendelve. Ha feltenné, hogy a tvszék feladatához tartozik a végrehajtóknak máris elviselhetlenné vált dijaikat mesés összegig felcsigázni, az illetéktelenül követelt 20 kr. helyett a 7-—8frtra rugó költséggel is teljes megadással kielégítené. Ilyen feltevés azonban a most észlelt keserű tapasztalás után spm verhet benne gyökeret, és meg van győződve, hogy a páratlan határozat következményeível együtt megsemmÍ8Íttetik és a jogérzület megingatását eredményező hasonló eseteknek eleje vétetik; mert hogy egy végrehajtó részére, kinek 300 frt után 1 frt. végrehajtási dij jár, 5 frt 20 kr. kérvényi költség ítéltessék, midőn kérvények beadására hivatva nincs, az igazsággal, törvénynyel és méltányossággal össze nem fér. Hivatkozva a ptr. t. 345. §-ára, melybe ezen eljárás ütközik, a 297. §. 1. alapján, a végzés megsemmisítését kéri. A magy. kir. Curia mint semmitőszék, tekintve, hogy a birósági végrehajtók dijaira vonatkozó fizetési meghagyás nem a polg. törvényk. rendtartás szabályain, hanem a később alkotott 1871. 51. t. cz. alapján kibocsátott igazságügyminiszteri utasításon alapul, abban pedig nincs intézkedve az iránt, hogy az ilyen fizetési meghagyásból eredő sérelmek a polg. törvény rendtartásban körvonalozott felebbvitel s különösen semmiségi panasz utján lennének orvosolhatók; a bíróságok ilynemű határozatai semmiségi panasz tárgyául nem szolgálnak, hanem az azokkal netalán okozott károk tekintetében esetleg a birák felelősségéről szóló törvény oltalmához lehet folyamodni; a semmiségi panasznak a fizetési meghagyás ellen irányzott részét visszautasította. Ellenben tekintve, hogy a birósági végrehajtók