Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VIII. folyam (Budapest, 1873)

175 erőhatalommal elvonatott. Kérik ennélfogva magukat a 6 darab szántóföld használatába visszahelyeztetni. A tárgyalásnál a vita főleg azon körülménynél forgott, hogy a felperesek által birlalásuk czimének igazolása végett becsatolt haszonbéri szerződés 1-ső rendű alperes neje által lett kiállítva, kinek erre való jogosultságát ezen alperes tagadta, annálinkább kétségbe vonták ezt a többi alperesek, kiknek birtokáról e részben a haszonbérbeadó rendelkezni jogositva nem volt. A felperesi védelem ez irányban főleg abban összpontosult, hogy a haszonbérbeadás jogosultságát tanusitja, hogy a földek használata ez alapon neki átadatott s egy éven át békésen birlaltatott. A tárgyalás befejezte után az elsőbiróság a kereset alól l-ső rendű alperest oly feltétel alatt, hogy ha arra: miszerint nejét a haszonbérbeadással meg nem bizta, a pótesküt leteszi, másod- s harmadrendű alpereseket pedig feltétlenül felmentette. A kir. tábla 1871. évi november hó 14-dik napján 27,872. szám alatt kelt ítéletével az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyta, mert csakis elsőrendű alperes irányában foroghat fenn kérdés azon, a kihallgatott tanuk vallomása által félbizonyitékkal igazolt körülményre nézve, ha vájjon ezen alperes által neje a felperesek birlalási czimét képező haszonbéri szerződés megkötésére fel lett-e hatalmazva ? A m. kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék azonban mindkét alsóbirósági Ítéleteket megváltoztatta s felpereseket elsőrendű alperes irányában a kérdéses 6 darab szántóföld birtokába viszszahelyeztette. Mert: aB. alatt felmutatott szerződéssel felperesek birtoklásuk czimét igazolták, a kihallgatott tanuk vallomásával pedig bizonyítva lett, hogy felperesek a bérbe vett 6 darab szántóföldnek 1871. évben békés birtokában voltak; mig elsőrendű alperes maga beismerte, hogy 1872. évben ezen birtoklást, a szántóföldeknek általa lett mivelés alá vételével megváltoztatta. Miután azon kérdés, vájjon jogosult volt-e a B. alatti szerződést kiállító H. Dorottya, férje nevében a haszonbéri szerződés megkötésére, e perben nem vitatható, és alperes azt, hogy felperesek a bérbe tartott földeket neki visszabocsátották volna, V. József egyes tanú vallomásával nem bizonyította,